New business strategies of football clubs

The study investigates new strategies of football clubs in function of last few years’ trends in European football leagues. There were many changes in international professional football during the last 10-15 years that had significant effect on the success of certain clubs. We show empirical evidences about these effects based on data about revenues, transfer balance, financial and sport successes. We focus on Western European leagues and classify clubs based on their business and sport strategies.

A Public Sector Scorecard alkalmazása a hivatásos sportban – magyar esettanulmány

A sporteredmények hagyományosan központi szerepet töltenek be a hivatásos sporttal foglalkozó vállalatok teljesítménymérésében, emellett az üzleti siker és az érintettek bevonásának minősége, mint tényezők szintén kezdenek teret nyerni. A sporteredmények piaci bevételeket hozhatnak, amennyiben a szurkolók elégedettségét váltják ki, és további beruházásokat tesznek lehetővé a sportsiker érdekében (pl. több forrás lesz új játékosok szerződtetésére és magasabb bérekre). A sportvállalatok vezetői azzal a kihívással néznek szembe, hogy megértsék az összetett kapcsolatot a pályán és az azon kívül nyújtott teljesítmény között, azonosítva a kritikus sikertényezőket a stratégiai célok elérése érdekében. Korábbi publikációinkban javasoltuk a Balanced Scorecard alkalmazását hivatásos sportvállalatoknál. Ebben az írásunkban megvizsgáljuk a Public Sector Scorecard alkalmazásának lehetőségét, amely egy alkalmas keretet adhat a hivatásos sportvállalatok stratégiai szemléletű vezetéséhez. Felhívjuk a figyelmet a lehetőségekre és kihívásokra e rendszer bevezetése kapcsán egy részletes esettanulmány segítségével, amely egy hivatásos magyar kézilabdaklubra vonatkozik. Következtetésünk arra irányul, hogy e modell alkalmas a hivatásos sportvállalatok stratégiai szemléletű vezetésének támogatására oly módon, hogy segítségével kiegyensúlyozhatók az érintetti elvárások, mind a sportsikerek, mind az érintettek bevonása, mind az üzleti siker vonatkozásában.

Versenyképesség és export – vállalati szintű kvalitatív és kvantitatív kutatási eredmények összevetése

Az exportálást és az exportáló vállalatokat a nemzetközi gazdaságtan és a versenyképesség szakterületei egyaránt kutatási témájuknak tekintik. A nemzetközi üzleti gazdaságtan a vállalati teljesítményekre összpontosít, s elsősorban kvalitatív eszköztárat használ. A versenyképesség inkább a nemzetgazdasági szintű kérdésekre fókuszál és a kapcsolódó kutatásokban a kvantitatív módszerek dominálnak. E cikk egyik újdonsága, hogy e kétféle kutatási módszer eredményeit összeveti ugyanazon vállalati mintára támaszkodva. A szerzők megvizsgálják, hogy az exportorientált hazai KKV-k teljesítménye hogyan értékelhető a vállalati pénzügyi teljesítmények mintázatai alapján, és milyen következtetések adódnak az eredményekből a vállalati és a nemzetgazdasági versenyképességre. Eredményeik szerint az exportintenzív KKV-k a kimagasló teljesítményű magáncégek közé tartoznak, és ebben a kiváló menedzsment, valamint a folyamatos tanulás és az innováció is közrehat. Ugyanakkor jó teljesítményt más módon és a hazai piacokon is el lehetett érni, s a kivitel önmagában nem volt garancia a kiválóságra.

Az üzleti tudás hatása a visegrádi országok kis- és középvállalatainak nemzetköziesedésére

Köztudott, hogy a vállalatok nemzetköziesedése megfelelő üzleti tudás nélkül nem valósulhat meg. De az, hogy milyen jellegű tudásra van szükség, és ez hogyan szerezhető meg, már kevésbé egyértelmű. A szerzők célja, hogy azonosítsák a visegrádi országok kis- és középvállalatainak nemzetköziesedését leginkább befolyásoló tudáselemeket. Ehhez az üzleti tudás egy kétdimenziós modelljét használják fel, amely az alábbi két dimenzió mentén különíti el az egyes tudáselemeket: a tudás rejtett vagy kifejtett, illetve kódolt vagy kódolatlan volta. Az üzleti tudás e modellje azt állítja, hogy a kifejtett és kódolatlan tudás átadása ütközik a legkevesebb akadályba, míg a rejtett és kódolt tudás átadása-átvétele rendkívül nehéz. A modell öt tudáselemének és a nemzetköziesedés összefüggését egy olyan, a visegrádi országok vállalatai körében végzett kérdőíves felméréssel tesztelték, amelyre összesen 984 válasz érkezett kis- és középvállalatoktól. Megállapították, hogy a vállalatok által birtokolt tudás mértéke szignifikáns kapcsolatban áll a nemzetköziesedés folyamatával. Akár a nemzetközivé válásról szóló döntést, akár a nemzetköziesedés fokát és intenzitását nézzük, a rövid idő alatt nem átadható rejtett és kódolt tudáselemek bizonyultak a legfontosabbnak.

A vállalatok nemzetköziesedésének vizsgálata Kelet-Közép-Európában makrogazdasági módszerekkel

Jelen tanulmányukban a szerzők elemzik a beérkező külföldi közvetlentőke-befektetések (FDI) és a nemzetgazdasági beruházások kapcsolatát, valamint annak gazdasági fejlettséggel (GNI) való viszonyát a kelet- közép-európai régió példáján. A vonatkozó nemzetközi irodalom áttekintésével arra is keresik a választ, hogy segíti-e a magyar és a kelet-közép-európai vállalatok nemzetköziesedését a beáramló FDI, illetve megfigyelhető-e a beáramló (IFDI) és a kiáramló (OFDI) közötti összefüggés. Ezt követően visszatérnek arra, hogy a beáramló (IFDI) és a kiáramló (OFDI) adatok elemzése alapján az irodalom áttekintésében exponált kérdésre milyen válasz adható.

Törpékből óriások? – Kelet-közép-európai elektronikai multik

A közép- és kelet-európai régióból viszonylag későn, a kilencvenes évek vége felé kezdtek a helyi tulajdonban levő vállalatok külföldön befektetni, ennek ellenére már vannak viszonylag jelentős helyi multinacionális vállalatok. A cikk a kelet-közép-európai, helyi tulajdonban levő elektronikai multinacionális vállalatokat vizsgálja. A téma érdekességét az adja, hogy a vizsgált iparágban kiemelkedően erős a verseny, magas a tőke- és K+F-intenzitás, így ennek megfelelően kevéssé várjuk, hogy a régiós vállalatok számottevő külföldi közvetlentőke-befektetéseket valósítsanak meg. A cikk az egyik első elemzés a közép- és kelet-európai régió helyi tulajdonban levő elektronikai multinacionális vállalatainak vizsgálatában. A tanulmány a kifelé irányuló elektronikai közvetlentőke-befektetések makro- és vállalati adatain, és más, az "Emerging Markets Global Players" projekt adatbázisából származó információkon alapul. A cikk felépítése a következő: a rövid elméleti hátteret és a vonatkozó irodalmat bemutató részeket a cikkben használt módszertant ismertető fejezet követi. Ezután következik a makroadatok elemzése, majd ennek alapján a régió elektronikai multinacionális vállalataira vonatkozó mikroszintű adatok bemutatása és vizsgálata. Az utolsó rész tartalmazza a legfontosabb következtetéseket és a lehetséges további kutatási irányok rövid ismertetését.

Exportáló vállalataink sokszínűsége

A kutatás az exportáló vállalatok heterogén jellegét mutatja be a vállalati versenyképességi kutatás 2013, 2009, 2004 és 1999-es adatbázisának elemzésén keresztül. A kutatás fő módszertani eleme a K-középpontú klaszterelemzés, ahol az exportteljesítmény mércéi jelentették a klaszterképzés tényezőit. A klaszterelemzés négy klasztert azonosított: "stabil növekedők", "stagnálók", „fejlődő exportálók” és a "kismértékű" exportálók csoportját. A vállalatok pénzügyi teljesítményének elemzése során a klaszterek között szignifikáns jövedelmezőségi különbséget lehetett kimutatni, általánosságban elmondható, hogy a többségi külföldi tulajdonban levő vállalatok jövedelmezősége magasabb, ugyanakkor a legsikeresebb exportáló vállalatcsoporton belül statisztikailag nem lehetett kimutatni a külföldi tulajdonú vállalatok magasabb jövedelmezőségét. A magas exportintenzitással rendelkező "stabil növekedő" és "stagnáló" vállalatok összehasonlítása során a szerző arra a következtetésre jutott, hogy a jobb exportteljesítmény és a magasabb jövedelmezőség hátterében jobb működési jellemzők és jobb menedzsmentképességek állnak.

Tervező művész(ek) a közgazdászképzésben

A DESIGNKOMMUNIKÁCIÓ egy olyan kapcsolatteremtési szemléletet képvisel amely HÍD-ként jelenik meg a különböző diszciplínák és diskurzusok, a társadalom és a gazdaság jelenségei között. A módszerével valós idejű kapcsolatot lehet teremteni oktatás, kutatás és vállalkozás között. A felsőoktatásban való részvétel egy üzleti területen dolgozó szakember számára evidenciává vált, ugyanakkor a minél sokrétűbb és minél több szakmai gyakorlat gyors megszerzésének igénye felülírja a mai marketing felsőoktatás megszokott gyakorlatát: a hallgatók a nappali-tagozatos egyetemista lét és főállású munkahely között lavíroznak. Az IDŐ kíméletlenül befolyásolja életünket, de legfőképpen az Y és Z generáció számára okoz sokszor nehezen kezelhető problémákat. A multitasking generáció olykor túlzottan fájdalmasan éli meg, hogy tanulnia kell a munka rovására és dolgoznia kell a tanulás rovására, hiszen az időfaktor nem mindig multitasking kompatibilis. Cikkünkben e dilemmát feloldó designkommunikációs módszertanra épülő oktatási koncepciót és hallgatói visszajelzésekkel illusztrált eddigi tapasztalatainkat mutatjuk be.

"Szervezés és üzemgazdálkodás" – Egy gyakorlati folyóirat az 1920-as évek vezetői számára

A szerzők kutatásuk során a vezetés- és szervezéstudomány hazai fejlődésének feltárására tettek kísérletet. A két világháború közötti évtizedek első ilyen témájú, állandó folyóirata volt a Szervezés és üzemgazdálkodás, amely az újító tartalmak, a nemzetközi környezetbe való illeszkedés, illetve a gyakorló vezetők és tanácsadók közötti diskurzusteremtő szándék szempontjából is korszerűnek számított. A folyóirat egyedülálló vállalkozás volt a korabeli Magyarországon, amely azt tűzte ki céljául, hogy segítse egy formálódó szakmai közösség kialakulását. E tanulmány a folyóirat két évfolyamának tartalmát elemezi.

Beszállítófejlesztés és lean beszállítófejlesztés = Supplier development and lean supplier development

A tanulmány általános áttekintést ad a beszállítófejlesztésről. A szakmában elterjedt fogalmak, a meghatározó koncepcionális keretek, az ajánlott szervezeti megoldások és az eredményes megvalósítást támogató és gátló tényezők számba vétele arra szolgál, hogy tág kontextusban értelmezhessük a lean beszállítófejlesztést. A lean beszállítófejlesztés intézményesített szervezeti rutinok halmazát jelenti – a japán autóipari nagyvállalatok gyakorlata alapján. Egyszerre van jelen az ad hoc problémamegoldás és a folyamatorientált, tág és stratégiai beszállítófejlesztés. A kulcsbeszállítók állnak a középpontban. A beszállítókkal való együttműködésben a bilaterális kapcsolatok (beszerző-beszállító) és a multilaterális kapcsolatok (beszerző és beszállítók csoportja) is fontos szereppel bírnak. A tevékenységek megvalósításában több tucat alkalmazott főállásban vesz részt. Ezek az alkalmazottak a beszerző vállalat termelési rendszerének, működési filozófiájának is szakértői. A globális nagyvállalatoknál – adott régióban is – több osztály, esetenként egymástól függetlenül is foglalkozik a beszállítók fejlesztésével. A sikeres megvalósítást és részvételt, elköteleződést támogatja, hogy az ösztönzési rutinok is formalizáltak és intézményesítettek (pl. hatalmi kérdések, elért haszon megosztása, partnerek felelőssége). _____ Our study reviews supplier development (SD) and lean supplier development literature. The first part gives an overview about general SD and related definitions, conceptual frameworks, organisational settings and supporting/impeding factors influencing the success of SD efforts. The second part of the study positions lean supplier development in this general SD context. Lean SD is built on sets of institutionalized organisational routines – based on daily practice of Japanese automotive companies. Lean SD contains of different SD approaches. It is pervaded by both ad hoc problem solving activities and process-focused, wide and strategic approaches at the same time. The efforts are focused on key suppliers. The SD is organised through bilateral (purchaser firm and supplier firm) and multilateral (purchaser firm and supplier firms) relations. At global automotive companies more dozens full time employees work on SD. These employees are expert of the production system and operating philosophy of the purchaser company. Global firms – even in a particular geographical area – have usually more departments responsible for SD. Eventually these departments work independently from each other. To achieve the expected performance improvement and real involvement and commitment it is critical to formalize and institutionalize routines influencing motivation as well (eg., power, gain sharing, responsibilities).

A státuszhierarchia hatása a csoport teljesítményére

A tanulmány a csoporton belüli státuszhierarchia kialakulásának és szerepének különböző értelmezéseit, magyarázatait mutatja be a csoportdinamika, szociológia és közgazdaságtan határmezsgyéjén mozogva, középpontban a státusz és teljesítmény viszonyának (az ún. Máté-effektus) kérdésével. A cikk rámutat a különböző értelmezési lehetőségek (privilégium, reputáció, hatalom és legitimitás) és a Mérei-féle többszempontú szociogram közötti párhuzamokra. Az elméleti összefoglalás végén sor kerül egy játékelméleti magyarázatra épülő tipológia bemutatására, melynek fő üzenete, hogy a szituációs feltételeknek megfelelően eltérő típusú státuszhierarchiák lehetnek hatékonyak. Jelentős külső és belső változások idején a csoport alkalmazkodásának elakadása a változás és stabilitás kettős követelményének való megfelelés nehézségeire vezethető vissza, ami a közhiedelemmel ellentétben nem csak a státuszhierarchia megmerevedésében ölthet testet (bár ez eléggé tipikus megnyilvánulási formája). A cikk ezt az értelmezési keretet esettanulmányos módszerrel finomítja tovább két különböző csoportszituációban végrehajtott, a státuszhierarchiára irányuló szervezetfejlesztési beavatkozás elemzése alapján. A cikk végén vezetőknek szóló gyakorlati javaslatok is megfogalmazásra kerülnek.

Strategy for succession in family owned small businesses as a wicked problem to be tamed

Contemporary strategic-planning processes don’t help family businesses cope with some of the big problems they face. Owner managers admit that they are confronted with issues, such as those associated with succession and inter-generational transfer that cannot be resolved merely by gathering additional data, defining issues more clearly, or breaking them down into small problems. Preparing for succession is often put off or ignored, many planning techniques don’t generate fresh ideas and implementing solutions is often fraught with political peril. This paper presents a framework to explore the idea of wicked problems, its relevance to succession planning in family businesses and its implications for practice and policy. A wicked problem has many and varied elements, and is complex as well as challenging. These problems are different to hard but ordinary problems, which people can solve in a finite time period by applying standard techniques. In this paper the authors argue that the wicked problem of family business succession requires a different approach to strategy, founded on social planning processes to engage multiple stakeholders and reconcile family/business interests to foster a joint commitment to possible ways of resolution. This requires academics and practitioners to re-frame traditional business strategic planning processes to achieve more sustainable family business futures.

Succession in the Family Business: Need to Transfer the ‘Socio-Emotional Wealth’ (SEW)

Rather often we have to confront with the pessimistic views on the future of the family business. Contrary to these prognosis, the FB is not only present but also improving its position in the global economy and playing a key role in the European economy too. They represent 60 % of employment and more than 60 million jobs in the private sector. Among many internal challenges of FB in the five years’ time, the importance of the ‘company succession’ is increasing together with the renewing technology and ‘attracting the right sills/ talents’ (Global Family Survey, 2015). This article is focusing on the transfer of socio-economic wealth (SEW) as a key intangible asset within the intergenerational changes in the FB. The paper outlines the various concepts (narrow vs. broad) of the SEW and special attention is paid to the risk prone [taken] and risk adverse entrepreneurial attitudes. In this relation, the authors made distinction between the ‘opportunity’ and ‘necessity entrepreneurs’. Using empirical experiences based on multi-site company case studies in the three INSIST project countries, the various sub-sections are focusing on the transfer of the following key components of the SEW to the next generation: trust-based social-system, generic human values (i.e. openness, mutual respect, correctness, reliability, responsibility etc.) and ‘practice based – embedded collective knowledge’. Key lesson of this analysis is the following: transferring physical assets in the succession process seems to us less important than the transfer of the intangible one embedded in the company’s culture community. Further systematic national and international investigations – combining quantitative and qualitative research tools – are necessary to acquire more accurate picture on the impacts of transferring both intangible and tangible assets in the succession process in the FB.

Family Business Succession in Austria – Satisfaction and the Incumbent-successor Relationship

The transfer of businesses contributes to the dynamics and the development of the economy in Austria. Successful transfers generate numerous positive impacts. Securing both employment and investment, creating new jobs and stimulating growth are some of these effects. Failed transfers can contribute to negative effects, including the loss of jobs and an economic slowdown. Over recent years the number of business handovers in Austria has been rising. The forecasts show that this number will remain high over the next few years. Between 2015 and 2024 more than 42,000 economically sound SMEs will face the challenge of finding an appropriate successor. This means that 26 % of all Austrian SMEs (excluding one-person businesses) and 29 % of all employees in these companies will be affected. The aim of this paper is to provide a multi-faceted discussion of the relevance of affective components in family business transfers. A “good” relationship between the successor and the departing owner fosters the success of a transfer. This relationship involves, among others, the willingness to share relevant information, openness and respect. The satisfaction (with the completed business transfer) is closely interrelated with the relationship between the successor and the departing owner. Consequently, we can assume that affective and emotional components can indeed shape the success of business transfers. Based on that, new future research opportunities are outlined.

What Determines the Innovativeness of Polish Family Firms? Empirical Results and Theoretical Puzzles

This article will review and synthesize the existing research on the innovativeness of Polish family firms in order to separate universal factors that influence the degree of innovativeness of firms from the factors which distinctively influence the innovativeness of family firms. To better assess the innovation propensity of family firms the author will work out the typology by combining the variety of innovations with particular features of family firms and the industrial context. A more nuanced approach will help to understand why the academic literature is inconclusive with regards to the question of whether family firms are anti-innovative (as some authors claim), pro-innovative or ambivalent with regard to innovations. In particular it will be argued that when assessing family firms’ innovativeness special attention needs to be paid to the impact of the management of intergenerational change on the propensity to innovate, as this process relates to the capacity for investments into innovativeness and the time horizon of the owner’s decisions.