A projektalapú szervezetek piaci pozíciói a tipikus projektpiaci szegmensben az empirikus vizsgálatok tükrében

A szerző egy korábbi tanulmánya (Görög, 2013b) a projektteljesítési stratégiára vonatkozó projektvezetési szakirodalom alapján, tehát elméleti megfontolásokra alapozva, azonosította a projektpiac tipikus szegmensének alapvető sajátosságait, valamint ugyanígy levezette az ebben a piaci szegmensben működő projektalapú szervezetek piaci pozícióit alapvetően meghatározó tényezőket. A szerző ebben a tanulmányában az így feltárt sajátosságok és a piaci pozíciót determináló tényezők empirikus igazolására elvégzett kutatási eredményeit mutatja be.

A Public Sector Scorecard alkalmazása a hivatásos sportban – magyar esettanulmány

A sporteredmények hagyományosan központi szerepet töltenek be a hivatásos sporttal foglalkozó vállalatok teljesítménymérésében, emellett az üzleti siker és az érintettek bevonásának minősége, mint tényezők szintén kezdenek teret nyerni. A sporteredmények piaci bevételeket hozhatnak, amennyiben a szurkolók elégedettségét váltják ki, és további beruházásokat tesznek lehetővé a sportsiker érdekében (pl. több forrás lesz új játékosok szerződtetésére és magasabb bérekre). A sportvállalatok vezetői azzal a kihívással néznek szembe, hogy megértsék az összetett kapcsolatot a pályán és az azon kívül nyújtott teljesítmény között, azonosítva a kritikus sikertényezőket a stratégiai célok elérése érdekében. Korábbi publikációinkban javasoltuk a Balanced Scorecard alkalmazását hivatásos sportvállalatoknál. Ebben az írásunkban megvizsgáljuk a Public Sector Scorecard alkalmazásának lehetőségét, amely egy alkalmas keretet adhat a hivatásos sportvállalatok stratégiai szemléletű vezetéséhez. Felhívjuk a figyelmet a lehetőségekre és kihívásokra e rendszer bevezetése kapcsán egy részletes esettanulmány segítségével, amely egy hivatásos magyar kézilabdaklubra vonatkozik. Következtetésünk arra irányul, hogy e modell alkalmas a hivatásos sportvállalatok stratégiai szemléletű vezetésének támogatására oly módon, hogy segítségével kiegyensúlyozhatók az érintetti elvárások, mind a sportsikerek, mind az érintettek bevonása, mind az üzleti siker vonatkozásában.

Versenyképesség és export – vállalati szintű kvalitatív és kvantitatív kutatási eredmények összevetése

Az exportálást és az exportáló vállalatokat a nemzetközi gazdaságtan és a versenyképesség szakterületei egyaránt kutatási témájuknak tekintik. A nemzetközi üzleti gazdaságtan a vállalati teljesítményekre összpontosít, s elsősorban kvalitatív eszköztárat használ. A versenyképesség inkább a nemzetgazdasági szintű kérdésekre fókuszál és a kapcsolódó kutatásokban a kvantitatív módszerek dominálnak. E cikk egyik újdonsága, hogy e kétféle kutatási módszer eredményeit összeveti ugyanazon vállalati mintára támaszkodva. A szerzők megvizsgálják, hogy az exportorientált hazai KKV-k teljesítménye hogyan értékelhető a vállalati pénzügyi teljesítmények mintázatai alapján, és milyen következtetések adódnak az eredményekből a vállalati és a nemzetgazdasági versenyképességre. Eredményeik szerint az exportintenzív KKV-k a kimagasló teljesítményű magáncégek közé tartoznak, és ebben a kiváló menedzsment, valamint a folyamatos tanulás és az innováció is közrehat. Ugyanakkor jó teljesítményt más módon és a hazai piacokon is el lehetett érni, s a kivitel önmagában nem volt garancia a kiválóságra.

Az üzleti tudás hatása a visegrádi országok kis- és középvállalatainak nemzetköziesedésére

Köztudott, hogy a vállalatok nemzetköziesedése megfelelő üzleti tudás nélkül nem valósulhat meg. De az, hogy milyen jellegű tudásra van szükség, és ez hogyan szerezhető meg, már kevésbé egyértelmű. A szerzők célja, hogy azonosítsák a visegrádi országok kis- és középvállalatainak nemzetköziesedését leginkább befolyásoló tudáselemeket. Ehhez az üzleti tudás egy kétdimenziós modelljét használják fel, amely az alábbi két dimenzió mentén különíti el az egyes tudáselemeket: a tudás rejtett vagy kifejtett, illetve kódolt vagy kódolatlan volta. Az üzleti tudás e modellje azt állítja, hogy a kifejtett és kódolatlan tudás átadása ütközik a legkevesebb akadályba, míg a rejtett és kódolt tudás átadása-átvétele rendkívül nehéz. A modell öt tudáselemének és a nemzetköziesedés összefüggését egy olyan, a visegrádi országok vállalatai körében végzett kérdőíves felméréssel tesztelték, amelyre összesen 984 válasz érkezett kis- és középvállalatoktól. Megállapították, hogy a vállalatok által birtokolt tudás mértéke szignifikáns kapcsolatban áll a nemzetköziesedés folyamatával. Akár a nemzetközivé válásról szóló döntést, akár a nemzetköziesedés fokát és intenzitását nézzük, a rövid idő alatt nem átadható rejtett és kódolt tudáselemek bizonyultak a legfontosabbnak.

A vállalatok nemzetköziesedésének vizsgálata Kelet-Közép-Európában makrogazdasági módszerekkel

Jelen tanulmányukban a szerzők elemzik a beérkező külföldi közvetlentőke-befektetések (FDI) és a nemzetgazdasági beruházások kapcsolatát, valamint annak gazdasági fejlettséggel (GNI) való viszonyát a kelet- közép-európai régió példáján. A vonatkozó nemzetközi irodalom áttekintésével arra is keresik a választ, hogy segíti-e a magyar és a kelet-közép-európai vállalatok nemzetköziesedését a beáramló FDI, illetve megfigyelhető-e a beáramló (IFDI) és a kiáramló (OFDI) közötti összefüggés. Ezt követően visszatérnek arra, hogy a beáramló (IFDI) és a kiáramló (OFDI) adatok elemzése alapján az irodalom áttekintésében exponált kérdésre milyen válasz adható.

Törpékből óriások? – Kelet-közép-európai elektronikai multik

A közép- és kelet-európai régióból viszonylag későn, a kilencvenes évek vége felé kezdtek a helyi tulajdonban levő vállalatok külföldön befektetni, ennek ellenére már vannak viszonylag jelentős helyi multinacionális vállalatok. A cikk a kelet-közép-európai, helyi tulajdonban levő elektronikai multinacionális vállalatokat vizsgálja. A téma érdekességét az adja, hogy a vizsgált iparágban kiemelkedően erős a verseny, magas a tőke- és K+F-intenzitás, így ennek megfelelően kevéssé várjuk, hogy a régiós vállalatok számottevő külföldi közvetlentőke-befektetéseket valósítsanak meg. A cikk az egyik első elemzés a közép- és kelet-európai régió helyi tulajdonban levő elektronikai multinacionális vállalatainak vizsgálatában. A tanulmány a kifelé irányuló elektronikai közvetlentőke-befektetések makro- és vállalati adatain, és más, az "Emerging Markets Global Players" projekt adatbázisából származó információkon alapul. A cikk felépítése a következő: a rövid elméleti hátteret és a vonatkozó irodalmat bemutató részeket a cikkben használt módszertant ismertető fejezet követi. Ezután következik a makroadatok elemzése, majd ennek alapján a régió elektronikai multinacionális vállalataira vonatkozó mikroszintű adatok bemutatása és vizsgálata. Az utolsó rész tartalmazza a legfontosabb következtetéseket és a lehetséges további kutatási irányok rövid ismertetését.

Exportáló vállalataink sokszínűsége

A kutatás az exportáló vállalatok heterogén jellegét mutatja be a vállalati versenyképességi kutatás 2013, 2009, 2004 és 1999-es adatbázisának elemzésén keresztül. A kutatás fő módszertani eleme a K-középpontú klaszterelemzés, ahol az exportteljesítmény mércéi jelentették a klaszterképzés tényezőit. A klaszterelemzés négy klasztert azonosított: "stabil növekedők", "stagnálók", „fejlődő exportálók” és a "kismértékű" exportálók csoportját. A vállalatok pénzügyi teljesítményének elemzése során a klaszterek között szignifikáns jövedelmezőségi különbséget lehetett kimutatni, általánosságban elmondható, hogy a többségi külföldi tulajdonban levő vállalatok jövedelmezősége magasabb, ugyanakkor a legsikeresebb exportáló vállalatcsoporton belül statisztikailag nem lehetett kimutatni a külföldi tulajdonú vállalatok magasabb jövedelmezőségét. A magas exportintenzitással rendelkező "stabil növekedő" és "stagnáló" vállalatok összehasonlítása során a szerző arra a következtetésre jutott, hogy a jobb exportteljesítmény és a magasabb jövedelmezőség hátterében jobb működési jellemzők és jobb menedzsmentképességek állnak.

Tervező művész(ek) a közgazdászképzésben

A DESIGNKOMMUNIKÁCIÓ egy olyan kapcsolatteremtési szemléletet képvisel amely HÍD-ként jelenik meg a különböző diszciplínák és diskurzusok, a társadalom és a gazdaság jelenségei között. A módszerével valós idejű kapcsolatot lehet teremteni oktatás, kutatás és vállalkozás között. A felsőoktatásban való részvétel egy üzleti területen dolgozó szakember számára evidenciává vált, ugyanakkor a minél sokrétűbb és minél több szakmai gyakorlat gyors megszerzésének igénye felülírja a mai marketing felsőoktatás megszokott gyakorlatát: a hallgatók a nappali-tagozatos egyetemista lét és főállású munkahely között lavíroznak. Az IDŐ kíméletlenül befolyásolja életünket, de legfőképpen az Y és Z generáció számára okoz sokszor nehezen kezelhető problémákat. A multitasking generáció olykor túlzottan fájdalmasan éli meg, hogy tanulnia kell a munka rovására és dolgoznia kell a tanulás rovására, hiszen az időfaktor nem mindig multitasking kompatibilis. Cikkünkben e dilemmát feloldó designkommunikációs módszertanra épülő oktatási koncepciót és hallgatói visszajelzésekkel illusztrált eddigi tapasztalatainkat mutatjuk be.

"Szervezés és üzemgazdálkodás" – Egy gyakorlati folyóirat az 1920-as évek vezetői számára

A szerzők kutatásuk során a vezetés- és szervezéstudomány hazai fejlődésének feltárására tettek kísérletet. A két világháború közötti évtizedek első ilyen témájú, állandó folyóirata volt a Szervezés és üzemgazdálkodás, amely az újító tartalmak, a nemzetközi környezetbe való illeszkedés, illetve a gyakorló vezetők és tanácsadók közötti diskurzusteremtő szándék szempontjából is korszerűnek számított. A folyóirat egyedülálló vállalkozás volt a korabeli Magyarországon, amely azt tűzte ki céljául, hogy segítse egy formálódó szakmai közösség kialakulását. E tanulmány a folyóirat két évfolyamának tartalmát elemezi.

Beszállítófejlesztés és lean beszállítófejlesztés = Supplier development and lean supplier development

A tanulmány általános áttekintést ad a beszállítófejlesztésről. A szakmában elterjedt fogalmak, a meghatározó koncepcionális keretek, az ajánlott szervezeti megoldások és az eredményes megvalósítást támogató és gátló tényezők számba vétele arra szolgál, hogy tág kontextusban értelmezhessük a lean beszállítófejlesztést. A lean beszállítófejlesztés intézményesített szervezeti rutinok halmazát jelenti – a japán autóipari nagyvállalatok gyakorlata alapján. Egyszerre van jelen az ad hoc problémamegoldás és a folyamatorientált, tág és stratégiai beszállítófejlesztés. A kulcsbeszállítók állnak a középpontban. A beszállítókkal való együttműködésben a bilaterális kapcsolatok (beszerző-beszállító) és a multilaterális kapcsolatok (beszerző és beszállítók csoportja) is fontos szereppel bírnak. A tevékenységek megvalósításában több tucat alkalmazott főállásban vesz részt. Ezek az alkalmazottak a beszerző vállalat termelési rendszerének, működési filozófiájának is szakértői. A globális nagyvállalatoknál – adott régióban is – több osztály, esetenként egymástól függetlenül is foglalkozik a beszállítók fejlesztésével. A sikeres megvalósítást és részvételt, elköteleződést támogatja, hogy az ösztönzési rutinok is formalizáltak és intézményesítettek (pl. hatalmi kérdések, elért haszon megosztása, partnerek felelőssége). _____ Our study reviews supplier development (SD) and lean supplier development literature. The first part gives an overview about general SD and related definitions, conceptual frameworks, organisational settings and supporting/impeding factors influencing the success of SD efforts. The second part of the study positions lean supplier development in this general SD context. Lean SD is built on sets of institutionalized organisational routines – based on daily practice of Japanese automotive companies. Lean SD contains of different SD approaches. It is pervaded by both ad hoc problem solving activities and process-focused, wide and strategic approaches at the same time. The efforts are focused on key suppliers. The SD is organised through bilateral (purchaser firm and supplier firm) and multilateral (purchaser firm and supplier firms) relations. At global automotive companies more dozens full time employees work on SD. These employees are expert of the production system and operating philosophy of the purchaser company. Global firms – even in a particular geographical area – have usually more departments responsible for SD. Eventually these departments work independently from each other. To achieve the expected performance improvement and real involvement and commitment it is critical to formalize and institutionalize routines influencing motivation as well (eg., power, gain sharing, responsibilities).

A státuszhierarchia hatása a csoport teljesítményére

A tanulmány a csoporton belüli státuszhierarchia kialakulásának és szerepének különböző értelmezéseit, magyarázatait mutatja be a csoportdinamika, szociológia és közgazdaságtan határmezsgyéjén mozogva, középpontban a státusz és teljesítmény viszonyának (az ún. Máté-effektus) kérdésével. A cikk rámutat a különböző értelmezési lehetőségek (privilégium, reputáció, hatalom és legitimitás) és a Mérei-féle többszempontú szociogram közötti párhuzamokra. Az elméleti összefoglalás végén sor kerül egy játékelméleti magyarázatra épülő tipológia bemutatására, melynek fő üzenete, hogy a szituációs feltételeknek megfelelően eltérő típusú státuszhierarchiák lehetnek hatékonyak. Jelentős külső és belső változások idején a csoport alkalmazkodásának elakadása a változás és stabilitás kettős követelményének való megfelelés nehézségeire vezethető vissza, ami a közhiedelemmel ellentétben nem csak a státuszhierarchia megmerevedésében ölthet testet (bár ez eléggé tipikus megnyilvánulási formája). A cikk ezt az értelmezési keretet esettanulmányos módszerrel finomítja tovább két különböző csoportszituációban végrehajtott, a státuszhierarchiára irányuló szervezetfejlesztési beavatkozás elemzése alapján. A cikk végén vezetőknek szóló gyakorlati javaslatok is megfogalmazásra kerülnek.

Strategy for succession in family owned small businesses as a wicked problem to be tamed

Contemporary strategic-planning processes don’t help family businesses cope with some of the big problems they face. Owner managers admit that they are confronted with issues, such as those associated with succession and inter-generational transfer that cannot be resolved merely by gathering additional data, defining issues more clearly, or breaking them down into small problems. Preparing for succession is often put off or ignored, many planning techniques don’t generate fresh ideas and implementing solutions is often fraught with political peril. This paper presents a framework to explore the idea of wicked problems, its relevance to succession planning in family businesses and its implications for practice and policy. A wicked problem has many and varied elements, and is complex as well as challenging. These problems are different to hard but ordinary problems, which people can solve in a finite time period by applying standard techniques. In this paper the authors argue that the wicked problem of family business succession requires a different approach to strategy, founded on social planning processes to engage multiple stakeholders and reconcile family/business interests to foster a joint commitment to possible ways of resolution. This requires academics and practitioners to re-frame traditional business strategic planning processes to achieve more sustainable family business futures.

What Determines the Innovativeness of Polish Family Firms? Empirical Results and Theoretical Puzzles

This article will review and synthesize the existing research on the innovativeness of Polish family firms in order to separate universal factors that influence the degree of innovativeness of firms from the factors which distinctively influence the innovativeness of family firms. To better assess the innovation propensity of family firms the author will work out the typology by combining the variety of innovations with particular features of family firms and the industrial context. A more nuanced approach will help to understand why the academic literature is inconclusive with regards to the question of whether family firms are anti-innovative (as some authors claim), pro-innovative or ambivalent with regard to innovations. In particular it will be argued that when assessing family firms’ innovativeness special attention needs to be paid to the impact of the management of intergenerational change on the propensity to innovate, as this process relates to the capacity for investments into innovativeness and the time horizon of the owner’s decisions.

Financial Characteristics of Family Businesses and Financial Aspects of Succession

Family businesses are special in many respects. By examining their financial characteristics one can come to unique conclusions/results. This paper explores the general characteristics of the financial behaviour of family businesses, presents the main findings of the INSIST project’s company case studies concerning financing issues and strategies, and intends to identify the financial characteristics of company succession. The whole existence of family businesses is characterized by a duality of the family and business dimensions and this remains the case in their financial affairs. The financial decisions in family businesses (especially SMEs) are affected by aspects involving a duality of goals rather than exclusively profitability, the simultaneous presence of family and business financial needs, and the preferential handling of family needs at the expense of business needs (although it has to be said that there is evidence of family investments being postponed for the sake of business, too. Family businesses, beyond their actual effectiveness, are guided by individual goals like securing living standards, ensuring workplaces for family members, stability of operation, preservation of the company’s good reputation, and keeping the company’s size at a level that the immediate family can control and manage. The INSIST project’s company case studies revealed some interesting traits of family business finances like the importance of financial support from the founder’s family during the establishment of the company, the use of bootstrapping techniques, the financial characteristics of succession, and the role of family members in financial management.

Managing Succession and Knowledge Transfer in Family Businesses: Lessons from a Comparative Research

The most natural mode of family firm succession is the intergenerational ownership transfer. Statistical evidence, however, suggests that in most cases the succession process fails. There can be several reasons as a lot of personal, emotional and structural factors can act as an inhibitor to succession. The effectiveness of the implementation of any succession strategy is strongly dependent on the efficiency of intergenerational knowledge transfer, which is related to the parties’ absorptive capacity and willingness to learn. The paper is based on the experiences learned from the INSIST project. In the framework of the project different aspects of family business succession have been investigated in three participating countries (Hungary, Poland and the United Kingdom). The aim of the paper is to identify the patterns of management, succession, knowledge transfer and learning in family businesses. Issues will be examined in detail such as the succession strategies of companies investigated and the efforts family businesses and their managers make in order to harmonize family goals (such as emotional stability, harmony, and reputation) with business- related objectives (e.g. survival, growth or profitability).