A státuszhierarchia hatása a csoport teljesítményére

A tanulmány a csoporton belüli státuszhierarchia kialakulásának és szerepének különböző értelmezéseit, magyarázatait mutatja be a csoportdinamika, szociológia és közgazdaságtan határmezsgyéjén mozogva, középpontban a státusz és teljesítmény viszonyának (az ún. Máté-effektus) kérdésével. A cikk rámutat a különböző értelmezési lehetőségek (privilégium, reputáció, hatalom és legitimitás) és a Mérei-féle többszempontú szociogram közötti párhuzamokra. Az elméleti összefoglalás végén sor kerül egy játékelméleti magyarázatra épülő tipológia bemutatására, melynek fő üzenete, hogy a szituációs feltételeknek megfelelően eltérő típusú státuszhierarchiák lehetnek hatékonyak. Jelentős külső és belső változások idején a csoport alkalmazkodásának elakadása a változás és stabilitás kettős követelményének való megfelelés nehézségeire vezethető vissza, ami a közhiedelemmel ellentétben nem csak a státuszhierarchia megmerevedésében ölthet testet (bár ez eléggé tipikus megnyilvánulási formája). A cikk ezt az értelmezési keretet esettanulmányos módszerrel finomítja tovább két különböző csoportszituációban végrehajtott, a státuszhierarchiára irányuló szervezetfejlesztési beavatkozás elemzése alapján. A cikk végén vezetőknek szóló gyakorlati javaslatok is megfogalmazásra kerülnek.

Gazdaságelmélet és teológia: analógiák

Ebben az esszében azt vizsgálom, hogy a politikai teológia mintájára milyen fogalmi analógiákat lehet kimutatni gazdaság, gazdasági tevékenység és vallás, vallásgyakorlás, gazdaságelmélet és teológia között. Amellett érvelek, hogy a két szféra között az etikán keresztül szokás kapcsolatot teremteni, de mélyebb és közvetlenebb analógiák is vannak. A gazdasági szféra önállósulása részben eleve a nyugati filozófiai és teológiai gondolkodásból ered, s bármilyen távolra is került a közgondolkodásban a két horizont, az összefüggések és analógiák jól kimutathatók. Ezekre a marxizmus élesen és elutasítóan reagál, de éppen ezzel emeli ki az összefüggések lehetségességét. Más gazdaságelméleti iskolák és hagyományok ennek a kritikai élnek híján vannak, de éppen ezért mélyebb strukturális rokonsági fokot mutatnak elsősorban a keresztény teológiai hagyománnyal.

A Z-generáció a jövőről – empirikus vizsgálat eredményei

A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából 2007-ben Magyarország 2025 címmel tudományos kutatás keretében szakértői előrejelzésekre és nem szakértői véleményekre építve körvonalaztuk hazánk lehetséges társadalmi-gazdasági jövőalternatíváit (Nováky, szerk. 2010). E kutatás során átfogóan vizsgáltuk azt, hogy miként gondolkodnak a hazai végzős középiskolások és egyetemisták az elkövetkező évekről, különös tekintettel a 2025-ös év Magyarországáról. A kérdőíves megkeresés 1000 fő középiskolásra és 500 fő egyetemistára/főiskolásra terjedt ki (Dörnyei–Nagy, 2010a, b) A 2025-ös évhez közeledve ismét egy kérdőíves lekérdezés segítségével 2015-ben ismét megvizsgáltuk a fiatalok (legfőképpen a középiskolások és a felsőoktatásban tanulók, tehát az Y és a Z generáció) jövőhöz való viszonyát, Magyarország 2025-ben várható jövőjéről alkotott elgondolásait. A 2015-ös kutatás a korábbi szerves folytatása, utánkövetése. A kérdőíves lekérdezés során használt kérdőív a korábbi lekérdezés tapasztalatait felhasználva – apróbb módosításokkal – került lekérdezésre, rövidített formában, de alapjaiban nem volt szándékunk megváltoztatni. E tanulmány két nagy fejezetében az új felmérésről és a változásokról adunk átfogó képet; ez utóbbiban a 2015-ös eredményeinket összehasonlítjuk a 2007-ben végzett felmérés eredményeivel.

Etika és emberierőforrás-menedzsment: egy régi/új kapcsolat?

Az emberierőforrás-menedzsment és a gazdaságetika kapcsolatának gyökerei mélyre nyúlnak: a két terület összekapcsolódása igazából az utóbbi 15 évben kezdett önálló területté formálódni, és legalábbis kis mértékben az érdeklődés fókuszába kerülni. A szerző tanulmányában először összefoglalja azokat a fő impulzusokat, amelyek következtében az emberierőforrás-menedzsment etika iránt megélénkült az érdeklődés napjainkban, majd bemutat néhány olyan elemzési szintet és hozzá köthető vizsgálatot, amely azt a témát járja körül, hogy mikor és mitől etikus vagy etikátlan az emberierőforrás-menedzsment.

Az információs rendszerek kisvállalati alkalmazásának vizsgálata

A szerző kutatásának célja a magyarországi és a horvátországi vállalkozások információs rendszerek használatának feltárása, az információs rendszer bevezetéséről hozott döntések körülményeinek és használati szokásainak megismerése. Az empirikus felmérés mintájában szereplő horvát vállalkozások nagyobb arányban használják az információs rendszereket. A két ország azonos méretű vállalkozásai, a mikrovállalkozások kivételével, hasonló tényezőket mérlegelnek, mielőtt egy információs rendszert bevezetnek.

Abszorb Meter – a térségi és vállalkozási abszorpciós képességek vizsgálati modellje

Az abszorpdós képességek vizsgálatára irányuló kutatások egyik fontos indítéka az a felismerés volt, miszerint: a regionális fejlettségbeli különbségek a világ minden kis- és nagytérségében, gazdasági-politikai tömorülésében (EU, ASEAN, OECD), országában kimutathatók. A jelenség feltárására irányuló empirikus kutatások egybehangzó megállapítása szerint az egyes értelmezett területi egységek innovációs teljesítményének tartós eltérései vezetnek - történetileg - az abszorpciós potenciálok markáns különbözőségéhez. Ezen belül két fontos tényező - és ehhez kapcsolódó elméleti keret - az eltérések létrejöttének okozója. Az egyik a tudáskoncentráció mértéke, a másik az innovációs aktivitások térbeni eloszlása.

A beruházásgazdaságossági számítások gyakorlatban alkalmazott módszerei

A cikk 23 ország és a közép-kelet-európai régió vállalatai körében gyakran alkalmazott beruházásgazdaságossági módszerekről nyújt átfogó szakirodalmi áttekintést a vonatkozó külföldi kutatási eredmények feldolgozásával. A feldolgozott tanulmányok alapján két fontos megállapítás tehető az alkalmazott módszerekkel kapcsolatosan: az egyik, hogy az ország földrajzi elhelyezkedésétől függetlenül a vállalatok többsége kiszámítja a statikus megtérülési idő mutatóját, igaz, az nem dönthető el egyértelműen, hogy elsődleges vagy másodlagos mutatóként használják-e ezt a mutatószámot a beruházási döntéseknél. A másik, hogy az időtényezőt figyelembe vevő módszerek közül a nettójelenérték-számítás és a belsőkamatláb-keresés a két leggyakrabban alkalmazott módszer, a jövedelmezőségi index használata egy-két kivételtől eltekintve nem jellemző.

Értelmezhető-e a lojalitás a B2B piacokon?

A fogyasztói lojalitás elméleti és empirikus vizsgálata már több mint két évtizede népszerű a nemzetközi és hazai szakirodalomban. Hosszú ideje a vita az ügyfélhűség fontosságáról szól, és számtalan forgatókönyvet találhatunk arra vonatkozóan, hogy hogyan tartsuk meg fogyasztóinkat, és annak milyen pozitív hatásai lehetnek a B2C piacokon a szervezetek teljesítményére. Sajnos ugyanez nem mondható el a vállalatok közötti (B2B) lojalitásvizsgálatokkal kapcsolatban. Sokkal kevesebb az elméleti fejtegetés, és sokkal kevesebb az empirikus kutatás ezen a területen. A lojalitás kérdésében kétségtelenül több a hasonlóság, mint a különbség a B2B és a B2C piacokon, de mégis nagyobb figyelmet érdemelne az olyan tényezők vizsgálata a B2B piacokon, mint az érték, a kapcsolatépítés, az elkötelezettség, a bizalom, a kölcsönösség. A tanulmány egy átfogó empirikus kutatás kvalitatív vizsgálati eredményeivel kíván rávilágítani arra, hogy miként is vélekednek az egymással kapcsolatban lévő szervezetek a B2B lojalitásról.

A testetlen eszközök jelentősége a vállalat működésében, pénzügyi teljesítményében és piaci értékelésében

Az elmúlt két évtizedben jelentősen növekedett a testetlen eszközök (intangible assets) szerepe a vállalatok működésében, pénzügyi teljesítményében és versenyképességében. A vállalatok mind nagyobb mértékben alapozzák tevékenységüket a testetlen vagyon elemeire, miközben a dologi eszközök jelentősége mérséklődik. A vállalatspecifikus testetlen eszközök a tudás és az információ köré összpontosulnak, spill-over hatással rendelkeznek, és felhalmozódásuk sajátos. A testetlen eszközök egyediségének és az általuk várhatóan generált jövőbeni pénzáramsor nehéz előrejelezhetőségének következtében értékelésük számottevő bizonytalanságot és szubjektivitást rejt magában; a befektetők azonban rendszerint magas piaci értéket társítanak hozzájuk, minthogy a piaci siker meghatározóinak tekintik őket. A vállalatok benső és piaci értékének eltérését elemző elméletek egy csoportja szerint pedig a testetlen eszközöknek szignifikáns hatása van a két érték különbségére. A szerző tanulmányában rámutat a testetlen eszközök vállalati működésben és versenyképességben betöltött szerepére, a dologi vagyon elemeitől eltérő tulajdonságaira, értékelésére és a vállalatok piaci értékére gyakorolt hatására.

A vevő-beszállító kapcsolat elméleti megközelítései és empirikus szemléltetésük

A cikk célja, hogy bemutassa a vállalatok, ezen belül kiemelten vevő és beszállító közötti kapcsolatok jelentéstartalmának elméleti megközelítéseit. Ehhez kapcsolódóan az írás két fő egységre tagolódik: az első szakaszban a vevő-beszállító kapcsolat fogalmának kifejtésekor ismerteti azok kialakulásának, a tranzakciók szintjéről kiinduló fejlődésének lehetséges állomásait, továbbá egy elméleti vizsgálati keretet mutat be, amelynek segítségével a cikk fókuszában álló kapcsolatok elemezhetők, belső struktúrájuk feltárható. A vállalatok közötti kapcsolatok vizsgálatával, tartalmának elemzésével több elméleti irányzat foglalkozik. Jelen írás a vevők és beszállítók közötti kapcsolat definiálása és a felek közötti viszonyrendszert elemző elméleti megközelítések ismertetése során alapvetően az Industrial Marketing and Purchasing Group nemzetközi kutatócsoport által alkotott és elfogadott elméletekre támaszkodik, főként azok nemzetközi publikációkban ismertetett eredményeit szintetizálja. Az írás második tartalmi egységében az ismertetett elméletek gyakorlatban való megjelenését, értelmezhetőségét esettanulmány szemlélteti.

Szállítmányozás és vámtanácsadás - felelősség komplex logisztikai szolgáltatásért

Vámhatárt átlépő árutovábbítás esetén szükségképpen merül fel az áru (küldemény) vámjogi helyzetének rendezése. Az árutovábbítással kapcsolatos komplex logisztikai szolgáltatások nyújtására vállalkozó szállítmányozóval szemben ezért gyakran piaci elvárás az, hogy az áru vámjogi helyzetének rendezésében közreműködjék. Erre a gyakorlatban rendszerint kétféle konstrukció keretében kerül sor: a szállítmányozó harmadik személlyel vámügynöki szerződést köt, vagy ő maga jár el a megbízó vámképviselőjeként. A jelen írás a két konstrukció közötti felelősségi jogi eltéréseket kívánja röviden vázolni.

Kutatás-fejlesztési és innovációs hálózatok működése az autóiparban – Eltérő szerkezet, hasonló hatás?

A kutatás-fejlesztés és innováció hálózatosodása mára nyilvánvalóvá vált az evolucionista közgazdasági szakirodalom alapján. Magyarországon e folyamat lassabban és kisebb mértéket ért el, mint amit a szakirodalom alapján várhatnánk, nem függetlenül a kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) környezet általános gyengeségeitől. A kutatás hazai KFI-hálózatok vizsgálatával arra keresi a választ, hogyan épülnek fel és működnek a hazai KFI-hálózatok, milyen szerepet játszanak a partnervállalkozások képességeinek fejlesztésében? A kutatás két hazai, autóipari hálózat jellegzetességeit tárja fel, amelyek részt vesznek a regionális egyetemi tudásközpontokat támogató programban is. Noha a támogatás miatt a hálózat központi szereplői elvileg hasonló működési kereteket dolgoztak ki, a hálózatok szerkezete a gyakorlatban néhány fontos eltérést mutat. E különbségeknél azonban fontosabbak az azonosságok, amelyek a központi szereplők pozitív helyzetét és tevékenységét erősítik meg, szemben a hálózat peremén lévők korlátozottabb képességeivel és lehetőségeivel. A vizsgált hálózatoknak azonban így is nagyon nagy érdeme, hogy hozzájárulnak ahhoz a tanulási folyamathoz, amelynek során a hazai vállalkozások új tudást és új képességeket sajátíthatnak el – szakmai téren és az együttműködésekkel kapcsolatban is –, valamint olyan bizalmi viszonyokat alakíthatnak ki, amelyek hosszabb távú sikerességüket is megalapozhatja.

Nemek egyenlőségének érvényesülése a foglalkoztatáspolitikai eszköztárban, az adó- és tb-rendszerekben, és hatásuk a nők foglalkoztatására

Az adó- és tb-rendszerek közvetlenül hatnak a jövedelemeloszlásra és a társadalom tagjainak a jólétére, a gyermekvállalásra, oktatásban való részvételére és az élet számos más fontos vetületére is. Az állástalanok és az inaktívak visszavezetését a munkaerőpiacra pedig aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök támogatják. Messze nyúló következményei miatt hihetetlenül bonyolult feladat a nemek egyenlőségének érvényesítése e területeken, sőt vannak olyan hatásai is, amelyek előre nem ismerhetők fel, s ebben az összefüggésben utólag nehezen értelmezhetők. 2010 elején a Szociális és Munkaügyi Minisztérium számára készített kutatás során – hiánypótló jelleggel – a nemek egyenlősége és a nők munkavállalásának ösztönzése szempontjából a munkaerő-piaci eszközöket, az adórendszereket, az egészségügyi és nyugdíjrendszert, valamint a szociális ellátásokat vizsgálták. A kutatás során két horizontális vizsgálat is megvalósult: az egyik témája az egyes témaköröket, részkérdéseket illető nemzetközi tapasztalatok és elméletek, a másiké a jogi vonatkozások feldolgozása volt.

Video-produkciós projektek a marketingoktatásban

Cikkünk oktatás-módszertani fejlesztői prezentáció, két eltérő profilú felsőoktatási intézmény többéves együttműködéséből létrejövő projektsorozat bemutatása. Egyedülálló oktatási programunkban, mely a Budapesti Corvinus Egyetem, Marketing és Média Intézete és Dunaújvárosi Főiskola (DUF) Déri János Kommunikációs Intézete, egy üzleti és egy műszaki orientációjú intézet közös munkája marketing mesterszakos közgazdász hallgatók számukra ismeretlen, nem kipróbált szerepekben rendezőként, operatőrként, vágóként, riporterként hoznak létre egy filmes produkciót. A DUF technikai háttere televíziós stúdiója, hangstúdiója, vágó és fotó stúdiói lehetővé teszik mind hallgatóink és mind oktatóink számára, hogy a ma vezető szakembereitől megkövetelt szereplési készségeket elsajátítsák – legyen az előadói verbális és nem verbális forma -, megismerjék saját nyilvános megnyilvánulásaik minőségét és fejlesztésének irányait. Előadásunk célja annak bemutatása, hogy a projekt megoldásának folyamata „csapatban megoldani egy ismeretlen komplex feladatot”, „feldolgozni egy szorosan nem szakmai értelemben vett témát” – egyben egy csapatépítő projektív kutatói technika.

Az információrendszerek sikere a magyar nagyvállalatoknál – A marketingmenedzser perspektívája

E kutatásban a szerzők azt vizsgálják, milyen tényezők határozzák meg leginkább, hogy a nagyvállalatok marketingmenedzserei hasznosnak tartják-e az általuk használt információrendszereket. A marketingmenedzserek két éven belül várhatóan nagyobb informatikai büdzsé fölött fognak rendelkezni, mint informatikus kollégáik, mégis nagyon keveset tudunk arról, milyen szempontok alapján alkotnak véleményt az információrendszerekről. A kutatásban az információrendszer sajátosságai mellett környezeti és szervezeti tényezők hatásait vizsgálták. Elméleti modelljüket 304 magyar vállalatból álló mintán tesztelték. Eredményeik szerint a magyar és külföldi tulajdonú vállalatoknál dolgozó marketingmenedzserek hasonló mértékben tartják hasznosnak az információrendszereket. Valamennyi cég esetében a rendszer felhasználóbarát jellege befolyásolja leginkább az észlelt hasznosságot. A környezeti és szervezeti sajátosságok súlya azonban eltér a magyar és külföldi cégeknél. A külföldi tulajdonú vállalatoknál a marketingmenedzserek véleményét a szervezeti sajátosságok, például a szociális kapcsolatok és a szervezeti elkötelezettség befolyásolják, míg a magyar vállalatoknál a külső környezeti tényezők vannak hatással.