Önigazolás és vágyvezérelt gondolkodás. Kognitív torzítások a választói döntésekben a 2014-es választások során

Az írás kísérleti módszerrel vizsgálja a pártok megítélésével kapcsolatos különféle kognitív torzításokat. Célja annak feltérképezése, hogy milyen összefüggés van a választók gondolkodásában a választott párt esélyessége és minősége között, illetve a szavazás maga hogyan hat az esélyesség és minőség érzékelésére. A kutatás két korábbi kísérletet replikál a magyar választók egy, a 2014-es országgyűlési választások során lekérdezett mintáján. Regan és Kilduff (1988) kutatása azt mutatta ki, hogy a szavazat leadása szignifi kánsan növeli a párt győzelmi esélyeit a választói szemében. Frenkel és Doob (1976) kutatása szerint pedig a szavazás után nem csak esélyesebbnek, hanem jobb jelöltnek is tűnik a párt a választói szemében. A magyar adatok ezzel szemben nem támasztják alá azt, hogy a szavazásnak bármilyen véleménytorzító hatása lenne. Ilyen hatást sem a választott párt esélyeinek megítélése, sem a kormányzásra való alkalmassága, sem pedig a nézeteivel való egyetértés terén nem sikerült kimutatni. Ezzel szemben a választott párt esélyessége és minősége között egyértelműen van kapcsolat. Bár a pontos oksági mechanizmus tisztázására a választott kísérleti módszer nem alkalmas, az írás érvel amellett, hogy a hatás mindkét irányban fennáll. Azaz, hogy a választók egyrészt vágyvezérelten gondolkodnak, tehát esélyesebbnek látják azt a pártot, amelynek a győzelmét kívánják, másrészt védik magukat a csalódástól, és alacsonyabbra értékelik a választott pártjuk minőségét, amennyiben az nem esélyes a győzelemre.

A „Nők-Férfiak 40” nyugdíjkoncepció pénzügyi következményeinek szemléltetése a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerben

A tanulmányban öt modell segítségével elemezzük a nyugdíjrendszereket és a címben említett nyugdíjkorhatár-csökkentő koncepció közvetlen pénzügyi hatásait. Az első részben pénzügyileg változatlan környezetet tételeztünk fel, amikor a kereset állandó, nincs kamat, és mindenki előre meghatározott ideig él (determinisztikus modellek). A tényleges halandósági adatokkal (sztochasztikus modell) a jelenlegi felosztó-kirovó nyugdíjrendszer idealizált, de a ténylegestől nem nagyon eltérő leírását adjuk meg. A halandóság figyelembe vételének legfontosabb következményeaz életbiztosítási hatás, amelyet a nyugdíjkorhatárig elhunytak befizetései eredményeznek a nyugdíjat megélők számára: minden befizetett forintjuk 1,5-2-szer annyit ér. A második részben a keresetek növekedhetnek, és van kamat. Itt rámutatunk a tőkefedezeti nyugdíjrendszereknek arra az előnyére, hogy azonos mértékű nyugdíjhoz a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerben szükséges nyugdíjjárulék harmada-fele elegendő, mert a nyugdíjakat fedező tőke fele-kétharmada a befizetések hozamából származik. Ennek a ténynek az értelmezése rávilágít annak a rejtett államadósságnak a létezésére, amely minden felosztó-kirovó nyugdíjrendszerben benne van, és minden egyes aktív munkavállaló havonta fizeti a kamatait, amikor két-háromszor annyi járulékot fizet, mint lehetne. A harmadik részben megmutatjuk, hogy amennyiben mind a nők, mind a férfiak akik 40 éves munkaviszony után nyugdíjba mehetnének, az külön-külön a jelenlegi nyugdíjak 9-12%-os, együttesen pedig 19%-os általános körű csökkentését tenné szükségessé ahhoz, hogy a járulékbefizetések és a nyugdíjkifizetések egyensúlya fennmaradjon.

A fogyasztói márkaérték, mint másodrendű látens változó okozati becslése

Cikkünk a fogyasztói márkaérték meghatározása során az okozati illetve reflektív mérési modellek problematikájából indul ki. Véleményünk szerint a márkaérték meghatározására használt strukturális egyenlet modellek becslésének csak akkor van létjogosultsága, ha ezek a modellek megfelelő specifikációra épülnek. A fogyasztói márkaérték modelleket ez idáig anélkül építették és becsülték, hogy érveltek volna a választott (reflektív specifikáció) mellett. Arra a megállapításra jutottunk, hogy a fogyasztói márkaértéket okozati modellben célszerű mérni, mivel az okozati modell tekinthető elméletileg megalapozottnak. Az elméletileg megalapozott, okozati specifikációnak köszönhetően azt is sikerült bizonyítanunk, hogy a fogyasztói márkaérték üzleti életben használt sokdimenziós fogalma egy alapvetően sokkal egyszerűbb struktúrában becsülhető, mint ahogyan az irodalom egy jelentős áramlata azt sugallja. Az elméleti tisztánlátás mellett a márkaérték két dimenziója, az érzelmen alapuló bizalom, valamint a racionális gondolkodást tükröző előny, összhangban áll a közgazdaságtan magatartási elméleteivel is.

Sikeres és sikertelen rítustipológia a családi rítusok elemzésén keresztül

A családi közösség vizsgálata lehetőséget kínál a fogyasztás közösségi jellegének a megértésére mind a családtagok egyéni, mind közösségi kapcsolatainak a szempontjából. Jelen kutatás fiatal felnőttek családi eseményekről írt esszéit elemzi annak érdekében, hogy a sikeres és sikertelen közösségi rítusok tipológiáját bemutassa. A tanulmány célja, hogy azonosítsa azokat a jellemzőket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy egy közösségen belül a csoport iránti kötődés kialakuljon, majd fennmaradjon, valamint azonosítsa azokat is, amelyek hiánya a közösség széteséséhez vezet.

A vezetőképzések szerepe a gazdasági versenyképességben

Magyarországon a rendszerváltás után a vezetők részére kidolgozott továbbképzések, tanfolyamok és tréningek szinte önálló képzési ágazattá nőtték ki magukat, amelyben a szolgáltatói oldalon a graduális programokat is kínáló felsőoktatási intézmények, a nyugatról érkező nemzetközi cégek leányvállalatai vagy képviselői, illetve a hazai tréningcégek és magániskolák egyaránt megjelentek. A sokszereplős, de gyengén szabályozott piacon a tanulni vágyók számára egyre nehezebbé vált a minőségi, valós szakmai és néha személyiségfejlődést is biztosító képzések beazonosítása. Az alábbiakban a szerző kísérletet tesz rá, hogy a teljesség igénye nélkül összegyűjtsön néhány olyan szempontot és kritériumot, amely támpontot adhat a képzési programok értékeléséhez. A cikkben az előbbiek mellett szó esik a keresleti oldal differenciált mivoltáról is, ami meghatározza, hogy az azon belül elkülöníthető két főcsoport számára mely programok lesznek megfelelőek.

A hivatásos vízilabda üzleti versenyképessége a médiaképesség tükrében – szabálymódosítások a vízilabdában

A XX. században a megnövekedett fogyasztói igények kielégítése dominánsan a piaci folyamatokban elégül ki. A két stabil koordinációs mechanizmus közül dominánssá a piac vált, amely az üzleti globalizációnak köszönhetően folyamatos nemzetköziesedésen esik át. A nemzetközivé váló piaci koordinációs mechanizmus olyan társadalmi alrendszerek működésére is befolyással van, amelyek kialakulásuknál fogva nem az üzlet logikáját követték. Ennek köszönhetően a századfordulón élesen vált ketté a hivatásos és a szabadidősport működése. A hivatásos sport működési modelljeiben megjelent az üzleti modell, aminek a középpontjában jellemzően a média és ezen keresztül a közvetítési jogok piaca áll, amely a hivatásos sport valamennyi piacára kihatással van. A hivatásos sportban megjelent a sportágak globalitási fokának értelmezése és fontossá vált a médiaképességük vizsgálata. A hivatásos vízilabda Magyarország egyik kiemelkedően sikeres olimpiai csapatsportága. Működésének vizsgálata mind a sportági szakszövetség, mind a klubok vonatkozásában fontos. Bevételeinek elemzésekor gyakorta felmerülő kérdés a sportág médiaképességének vizsgálata. Tanulmányunkban bemutatjuk a hivatásos vízilabda működését, médiaképességének kihívásait és az annak növelésére irányulón felmerülő javaslatokat. Részletesen elemezzük egy olyan magyar hagyományos, olimpiai sikersportág mint a vízilabda esetében a szabályok módosításával kapcsolatos ötleteket és bemutatjuk az ezen területen végzett kutatások tapasztalatait, ezek regionális és nemzetközi vonatkozásait.

A konzultációtól az együttdöntésig. Az Európai Parlament megnövekedett szerepe a Közös Agrárpolitika jogalkotásában

Az Európai Parlamentnek az európai uniós döntéshozatalban, jogalkotásban betöltött szerepe régóta a politikatudományi elemzések tárgyát képezi. Ezek egy része az EP és az EU jogalkotásában részt vevő másik két intézmény – a bizottság és a tanács – egymáshoz viszonyított erejét elemzi, másik részük az EP erejét méri a különböző – konzultációs, együttműködési, együttdöntési – jogalkotási eljárások esetén. A Maastrichti Szerződés által bevezetett együttdöntési eljárás – a széles körben osztott vélekedés szerint – növelte az EP uniós jogalkotásban meglévő erejét. Az ezt követő további uniós szerződések – amszterdami, nizzai, lisszaboni – az EP szerepét főként azáltal növelték, hogy további területekre terjesztették ki az együttdöntési eljárás hatályát. Jelen cikk a Lisszaboni Szerződés által a Közös Agrárpolitikára kiterjesztett együttdöntési eljárás – ekkor már rendes jogalkotási eljárás – hatását vizsgálja az EP-nek a jogalkotásban meglévő befolyására, azon belül is a Mezőgazdasági és Halászati Miniszterek Tanácsával szembeni érdekérvényesítő képességére. A vizsgálat központi kérdése, hogy az EP által elfogadott módosító javaslatok a tanáccsal folytatott tárgyalásokat követően milyen eséllyel épülnek be a végső jogszabályba. A vizsgálat alapját egy újonnan, a szerző által elkészített adatbázis szolgáltatta, melynek segítségével lehetőség nyílik nem csak a tanács által is elfogadott módosító javaslatok sikerességi rátáinak kiszámítására, de az európai parlamenti módosítók elfogadását befolyásoló változók elemzésére is. Ilyen típusú elemzésre, a konzultációs és az együttdöntési eljárás összehasonlításra a Lisszaboni Szerződés elfogadása óta mindezidáig még nem került sor. Az elvégzett elemzés eredményei megerősítik, hogy az együttdöntési eljárás növelte az Európai Parlament jogalkotási erejét a Közös Agrárpolitika terén: a tanács által elfogadott EP módosító javaslatok száma megduplázódott. Emellett a Lisszaboni Szerződést követően növekedett az EP-képviselők jogalkotás terén meglévő aktivitása is. Az elemzés rámutat, hogy az együttdöntési eljárás során növekszik a nettó befizető tagállamok EP-képviselői által jegyzett módosító javaslatok elfogadásának valószínűsége is.

A kínai jegybank a függetlenedés és a nyíltabb kommunikáció útján

Ez a tanulmány a kínai jegybank, a People’s Bank of China (PBOC) Visiting Research Fellow programjának keretében eltöltött három hónapos tartózkodás során szerzett tapasztalatokon alapul. A kínai jegybank az adminisztratív utasítások helyett egyre inkább piaci eszközökkel operál. A transzmisszió nehézkessége miatt azonban ezek hatékonysága korlátozott, és ezért a kézi vezérlés egyes elemei továbbra is használatban vannak. Jelen írás a transzmisszió két intézményi korlátját mutatja be.

Az üzleti tudás hatása a visegrádi országok kis- és középvállalatainak nemzetköziesedésére

Köztudott, hogy a vállalatok nemzetköziesedése megfelelő üzleti tudás nélkül nem valósulhat meg. De az, hogy milyen jellegű tudásra van szükség, és ez hogyan szerezhető meg, már kevésbé egyértelmű. A szerzők célja, hogy azonosítsák a visegrádi országok kis- és középvállalatainak nemzetköziesedését leginkább befolyásoló tudáselemeket. Ehhez az üzleti tudás egy kétdimenziós modelljét használják fel, amely az alábbi két dimenzió mentén különíti el az egyes tudáselemeket: a tudás rejtett vagy kifejtett, illetve kódolt vagy kódolatlan volta. Az üzleti tudás e modellje azt állítja, hogy a kifejtett és kódolatlan tudás átadása ütközik a legkevesebb akadályba, míg a rejtett és kódolt tudás átadása-átvétele rendkívül nehéz. A modell öt tudáselemének és a nemzetköziesedés összefüggését egy olyan, a visegrádi országok vállalatai körében végzett kérdőíves felméréssel tesztelték, amelyre összesen 984 válasz érkezett kis- és középvállalatoktól. Megállapították, hogy a vállalatok által birtokolt tudás mértéke szignifikáns kapcsolatban áll a nemzetköziesedés folyamatával. Akár a nemzetközivé válásról szóló döntést, akár a nemzetköziesedés fokát és intenzitását nézzük, a rövid idő alatt nem átadható rejtett és kódolt tudáselemek bizonyultak a legfontosabbnak.

Hálózatelemzés és kampánykutatás

Tanulmányunk az 1994. évi országgyűlési választást megelőző kommunikációs helyzet elemzésére vállalkozott a Politikai kommunikáció 1990–2015 című kutatás keretein belül, a kampánykutatás és a hálózatelemzés összekapcsolását tűzve ki célul. A kutatás hálózatelemzési módszerekkel dolgozik, és célja, hogy megírja a rendszerváltás utáni két és fél évtized magyarországi politikai kommunikációjának a történetét. Az első adatok elemzése alapján kijelenthető, hogy a magyar politikai közösség interakciós szempontból egységes volt a ’94-es választások előtt, a diskurzusok szintjén azonban kezdett szétválni két protoközösségre, egy jobboldali és egy balliberális blokkra, amelyek közt hídként létezett egy kisebb csoport. Eredményeinknek kampánykutatási hozadéka is van: igazolták a politikusok elsődlegességét és a média csatornaszerepét a kommunikációban, és azt, hogy a nem politikusi személyek szerepe kicsi, amely egybevág a szakirodalom megállapításaival a korai kampányokról.

Az érzelmek és az észlelt kontroll szerepe a vállalati panaszkezelés során

A szerzők kutatásukban az igazságosságelmélet egy újfajta megközelítését alkalmazzák a vevői panaszhelyzetek vizsgálatánál. Elemzik, hogy az alkalmazottak érzelemkimutatása és a vevő által észlelt kontroll hogyan hatnak a vevői elégedettségre. A kutatás támaszkodik a pszichológia és a szervezeti magatartás fogalomrendszerére mint az érzelmi munka, az érzelemátvitel érzelmek mint szociális információk (EASI) és az észlelt kontroll. A kutatás két lépcsőből áll: egyrészt kvalitatív megközelítést alkalmaztak, amely során alkalmazottakkal (n=30) és fogyasztókkal készült mélyinterjú (n=30), másrészt faktoriális típusú kísérletet végeztek különböző szcenáriók felhasználásával egy általános fogyasztói mintán (n=580). Az eredmények szerint az alkalmazottak érzelemkimutatása és az észlelt kontroll szignifikáns hatással vannak a fogyasztók elégedettségére, e főhatásokat további interakciók is jellemzik.

"Szervezés és üzemgazdálkodás" – Egy gyakorlati folyóirat az 1920-as évek vezetői számára

A szerzők kutatásuk során a vezetés- és szervezéstudomány hazai fejlődésének feltárására tettek kísérletet. A két világháború közötti évtizedek első ilyen témájú, állandó folyóirata volt a Szervezés és üzemgazdálkodás, amely az újító tartalmak, a nemzetközi környezetbe való illeszkedés, illetve a gyakorló vezetők és tanácsadók közötti diskurzusteremtő szándék szempontjából is korszerűnek számított. A folyóirat egyedülálló vállalkozás volt a korabeli Magyarországon, amely azt tűzte ki céljául, hogy segítse egy formálódó szakmai közösség kialakulását. E tanulmány a folyóirat két évfolyamának tartalmát elemezi.

Közép-európai EP-képviselők karrierútjai. Politikai tapasztalat és karrierambíciók az Európai Parlamentben

A tanulmány azt a két kérdést vizsgálja, hogy egy politikus számára milyen előélet után vezethet az út az Európai Parlamentbe, és milyen perspektívák állnak az EP-képviselő előtt a karrier további részére. A közép-európai országok uniós csatlakozása után olyan képviselőkkel bővült az Európai Parlament, akik jobban kötődnek a nemzeti politikához, mint a régi tagállamok EP-képviselői. Jelentős nemzeti politikai tapasztalatuk miatt a cseh, lengyel, magyar, szlovák és szlovén képviselők még leginkább az 1979-es Európai Parlament képviselőire hasonlítanak, de még náluk is beágyazottabbnak számítanak hazájuk politikai életébe. A helyi politika ugyanakkor sokkal ritkább rekrutációs bázisnak számít Közép- Európában, mint a régi tagállamokban. A közép-európai képviselők eddigi karrierútjai és jövőbeli karriertervei cáfolják azt a mítoszt, miszerint az Európai Parlament politikai elfekvőként funkcionál. A szupranacionális elit kialakulásának folyamata a vizsgált öt ország mindegyikében megkezdődött. A közép-európai EP-képviselők körében végzett kutatás rávilágított: a képviselők többsége további európai vagy nemzeti politikai karriert tervez, a visszavonulás előtti nyugodt békeévekben gondolkodók jelentős kisebbségben vannak az Európai Parlamentben: nagyjából harmaduk tekinthető "európai nyugdíjasnak".

Adómorál, bizalom és kényszerek - adózási motivációk Magyarországon korrupciós botrányok idején

A viselkedési közgazdaságtani és a gazdaságpszichológiai kutatások szerint az adózási magatartást részben kényszerű, részben önkéntes motivációk, az adómorál alakítják. Tanulmányunk ezekre a megközelítésekre összpontosít, tudomásunk szerint ez az első hazai kutatás, amely az intézményi bizalomnak és az eljárási méltányosságnak az adófizetési attitűdökkel kapcsolatos összefüggéseit elemzi. Két - 2013-ban, illetve 2015-ben készült - reprezentatív felmérés alapján vizsgáljuk a magyar állampolgárok adózási motivációit. Az adatfelvételek időpontjának sajátossága, hogy a köztes időszakban az adóhatóság (NAV) működését korrupciós botrányok árnyékolták be. Várakozásunknak megfelelően az intézményi bizalom gyengesége és az észlelt korrupció jelentősen rombolják az adómorált, miközben a kényszerű adófizetést nem befolyásolják érdemben. Vizsgálatunk hipotézisünket cáfoló eredménye, hogy az önkéntes adófizetési hajlandóság Magyarországon is erősebb a kényszerűnél. Végül hipotézisünkkel összhangban szignifikáns és az egyéb tényezőktől függetlenül is kimutatható a NAV-botrányok negatív hatása az adóhatóság iránti bizalomra.

A limitáras ajánlatok szerkezete és dinamikája a Budapesti Értéktőzsdén

Leíró tanulmányunkban a Budapesti Értéktőzsde két legnagyobb forgalmú részvényének (OTP, Mol) kereskedési jellemzőit tárjuk fel a 2013-as év első 10 hónapjának adatait használva. A limitajánlati könyv alakját a Budapesti Likviditási Mérték adataiból készített három komponenssel jelenítjük meg. A három talált jellemző a meredekség, a konvexitás és a csavarodás. Az ajánlati és tranzakciós árak, valamint a forgalomadatok alapján készített mutatókat felhasználva végezzük az elemzést. Elsőként ismertetjük a kereskedés egyes jellemzőinek napon belüli mintázatait, és azokat összevetjük a szakirodalom által más tőzsdékre megfigyelt alakzatokkal. Ezt követően azt vizsgáljuk, hogy egy-egy piaci ajánlat hogyan módosítja rövid távon a piaci árfolyamot. Ehhez árhatásegyenleteket becsülünk, amelyben külön mérjük az ajánlat méretének hatását és az ajánlat adásának költségességét. Az árhatás egyenleteket azon feltételezés mellett is megbecsüljük, hogy a piaci ajánlatot nyújtók már az ajánlatadás előtt ismerik az ajánlati könyv mélységét. Mérjük a nyitás utáni és a zárás előtti szakaszok hatását is. Végül megvizsgáljuk, hogy miként változnak a vételi és eladási árak, az árrés, valamint az ajánlati könyv alakját leíró főkomponensek, ha egy agresszív (a limitáras szintet elfogyasztó) piaci ajánlat érkezik. Ezzel az ajánlati könyv alakjának mozgását dokumentáljuk, ami a limitajánlatot nyújtó szereplők együttes viselkedését írja le.