Interpretation of time and future in strategy research

Time is in constant motion: the present, the future and the past, although they are not concepts having a fixed meaning, they are present in everyday life both at the conscious and the unconscious levels. The author’s intention in this paper is to grasp the relationship of companies to time and to the future in the mature and nascent states of their life cycles. As discussed in this paper, this relationship may appear with little reflection in the form of assumptions in the eyes of strategy researchers and practitioners. At first the interrelatedness of theory and practice is discussed in order to focus on the role of scholars and practitioners in creating theory and putting it to practice or vice versa. This general introduction will lay the ground for the study of interpretations of the future and time from the perspective of strategy research and strategy practice, respectively.

A kockázatirányítás új dimenziói - a holisztikus FMEA

A veszteségeket eredményező kockázatok minél teljesebb megismerése, megértése és megszüntetése mindig is kiemelt szerepet töltött be a gazdálkodó szervezetek életében. Ha visszatekintünk az időben, a legelső kockázatok leginkább közvetlen módon az élet védelmére összpontosítottak. Később a termék-előállítás folyamatában és magában a termékben megtestesülve, közvetett módon, még mindig az élet védelmére összpontosítottak. Ma már a globális felelősségvállalás, a fenntartható fejlődés, a minél hosszabb távú együttműködések és üzletek körüli kockázatok is egyre inkább előtérbe kerülnek. A holisztikus vállalatirányítási szemlélet a tudatos gazdálkodó szervezetek életében egyre elterjedtebb, azonban a kockázatok azonosításához és kezeléséhez még mindig nem született meg az a rugalmas módszer, amely a szemlélet rugalmasságával összhangban bármely gazdálkodó szervezet számára ideális lehet. Ebben a cikkben a szerző bemutat egy lehetséges megoldást, két kutatás eredményeivel igazolva azt a potenciált, mellyel a holisztikus szemlélet kiteljesedhet és az a gazdálkodó szervezetet maximálisan kiszolgálhatja. A cikk azt az előremutatást is magában foglalja, mely e szemlélet és módszer időszerűségét és létjogosultságát igazolhatja.

A felelős vállalatirányítás személyi tényezői: A CSR-központ felelős vállalatvezetők attitűdjének vizsgálata a kis- és középvállalatok körében

A vállalatok társadalmi felelősségvállalása és a felelős vállalatirányítás meghatározó tényező a hosszú távú vállalati stratégia megalapozása, a versenyképesség és a fogyasztói lojalitás megőrzése szempontjából. Az elmúlt időszakban kissé megfakult bizalmi környezetben (foglalkoztatáspolitikai, élelmiszer és egyéb botrányok, pénzpiaci dereguláció stb.) különösen meghatározó kérdéssé vált a CSR, melynek eszközrendszere számos lehetőséget biztosít a döntéshozók számára, hogy valamennyi érintett elégedett legyen. Ám a vállalatirányítás marsallbotja a vezető kezében van. A CSR-központú vállalatirányítás meghatározó eleme maga a vezető, s annak elkötelezettsége, habitusa, etikai tartása, hajlama, szocializációs tapasztalata. A kutatás egy olyan vizsgálati eredményt mutat be, mely a kis- és középvállalatok vezetőinek CSR-központú irányítási szemléletét, beállítódását vizsgálja. A vezetők, CSR-attitűdjüket tekintve, három, egymástól jól elhatárolható vállalatvezetői csoportba sorolhatók: a hagyományos, semleges és modern CSR-nézetet valló vállalatvezetői klaszterekbe. A vizsgálat során meghatározott vezetői szegmensek jól pozicionálható, jól célozható csoportokat képeznek, mely a jövő felelős vállalatirányításának szempontjából biztató, mert a kis- és középvállalkozók többsége, CSR-attitűdjüket tekintve már túllépett a kizárólag tulajdonosi érdeket szem előtt tartó, hagyományos nézeten.

A Public-Private Partnership Magyarországon – Miért nem működik, és hogyan működhetne?

A cikkben ismertetett kutatási projekt vizsgálati területe a public-private partnership (PPP), gazdálkodástani szemszögből nézve. A kutatással a szerző célja az volt, hogy megvizsgálja, a PPP-ben szerepet vállaló üzleti fél milyen sajátosságokkal szembesül e konstrukció keretében működve, mik a főbb teendői a siker érdekében, illetve milyen külső és belső sikerfeltételek alakítják munkáját. A PPP-ben melyek a két szerződő fél együttes értéknövelésének feltételei? Az elemzés eredményeképpen a PPP fogalmi értelmezésével kapcsolatosan kijelenthető, hogy a Magyarországon alkalmazott megoldások nem tekinthetők PPP-nek a fogalom szigorú értelmezése alapján. A PPP alkalmazásának célja az eddigi magyarországi projektek esetében elméleti szempontból nézve rendhagyó volt: a fő mozgatórugója a PPP-projektek kezdeményezésének a finanszírozás megoldása volt. A projektek elvi lényegét jelentő értéknövelés gyakorlati értelmezése torzult. Az állami fél számára a projektek értéknövelése arra összpontosult, hogy megfelelő minőségű szolgáltatás létrejöjjön, rövid távon kigazdálkodható finanszírozás mellett. A vállalkozóval való partneri együttműködéshez a vizsgálati időszakban adott szabályozás keretei között az állami fél nem volt képes megfelelően fellépni. Érdemben nem valósult meg a PPP lényegét jelentő kifinomult kockázatmegosztás. Az empirikus adatgyűjtés 2008-ban történt, azóta a magyarországi PPP projektek iránti érdeklődés alább hagyott. A kutatás eredményeként megfogalmazott javaslatok alapján várható, hogy idővel, az ilyen típusú fejlesztések újraindulhatnak, nagyobb eredményesség ígéretével.

Az egyetemi vállalkozói ökoszisztémába ágyazott közösségi finanszírozás

A közösségi finanszírozás a pénzügy, a technológia és a vállalkozás nexusába ágyazva katalizálhatja a – regionális és egyetemen belüli – helyi vállalkozói ökoszisztémát, hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez, innovációhoz és munkahely-teremtéshez. Az egyetemeken keletkező vállalkozói és innovációs potenciál szempontjából a hallgatói, oktatói és alumni startup-ok, valamint a K+F kapacitás számára nyújthat alternatív finanszírozási módot az ún. crowdfunding. A szerzők célja, hogy a vállalkozói ökoszisztémák és a közösségi finanszírozás fontosabb vonásait bemutatva feltárják a közös keresztmetszeteket, interakciókat, továbbá átgondolják egy ilyen platform implementációs lehetőségeit a Pécsi Tudományegyetemen.

Üzleti teljesítménymérés a sportban = Business performance evaluation in sports associations

A sportszervezetek, sportvállalkozások esetében is kulcsfontosságú a teljesítménymérés. Annak ellenére, hogy a teljesítménymérés sok esetben elsősorban a sportteljesítményre koncentrál, egyre többen foglalkoznak az üzleti teljesítménymérés relevanciájával is. A nyugati társadalmakban a szűkös erőforrások és a növekvő társadalmi kontroll igénye erősíti ezt a folyamatot. A szakirodalom ezen a téren még viszonylag szűk körű. Jelen tanulmány célja, hogy egy olyan szakirodalmi áttekintést adjon, ami elindíthatja a jelenlegi és potenciális jövőbeli vezetők gondolkodását az üzleti teljesítménymérés fontosságának irányába. A tanulmány először áttekinti a pénzügyi teljesítménymérés lehetőségeit, foglalkozik a költségfelosztás problémakörével, kiemelt szerepet szán a stratégiai gondolkodás és a több szempontú megközelítés érvényesítésének. Részletesen összehasonlítja a sportszervezeteknél javasolt kiegyensúlyozott stratégiai mutatószámrendszer (BSC) adaptációkat. A tanulmány kiinduló pontot jelenthet nemcsak a szakirodalom feldolgozásához, de a gyakorlati megvalósításhoz is. _____ Performance measurement is crucial in sports associations. Although sports performance is in the spotlight, more and more researchers and experts deal with the business perspective of performance evaluation. This trend is strengthened by the scarcity of resources and a rising demand for social control in Western societies. The literature in this field is relatively limited. The aim of this study is to provide a literature review, which can motivate experts and managers to shift towards business thinking, and realize the importance of business performance evaluation. The study presents the opportunities of financial performance measurement, deals with the issues of cost allocation, and focuses on the role of strategic thinking and multi-dimension approach. Finally it compares the proposed balanced scorecard adaptations for sports associations. The study can be a starting point for literature review as well as for practical implementation.

Bizalom az üzleti kapcsolatokban. A diadikus adatelemzés egy alkalmazása = Trust in business relations - an application of dyadic data analysis

A tanulmány arra a feltevésre épül, hogy minél erősebb a bizalomra méltóság szintje egy adott üzleti kapcsolatban, annál inkább igaz, hogy nagy kockázatú tevékenységek mennek végbe benne. Ilyen esetekben a bizalomra méltóság a kapcsolatban zajló események, cselekvések irányítási eszközévé válik, és az üzleti kapcsolatban megjelenik a cselekvési hajlandóságként értelmezett bizalom. A tanulmány felhívja a figyelmet a bizalom és a bizalomra méltóság fogalmai közötti különbségre, szisztematikus különválasztásuk fontosságára. Bemutatja az úgynevezett diadikus adatelemzés gazdálkodástudományi alkalmazását. Empirikus eredményei is igazolják, hogy ezzel a módszerrel az üzleti kapcsolatok társas jellemzőinek (köztük a bizalomnak) és a közöttük lévő kapcsolatoknak mélyebb elemzésére nyílik lehetőség. ____ The paper rests on the behavioral interpretation of trust, making a clear distinction between trustworthiness (honesty) and trust interpreted as willingness to engage in risky situations with specific partners. The hypothesis tested is that in a business relation marked by high levels of trustworthiness as perceived by the opposite parties, willingness to be involved in risky situations is higher than it is in relations where actors do not believe their partners to be highly trustworthy. Testing this hypothesis clearly calls for dyadic operationalization, measurement, and analysis. The authors present the first economic application of a newly developed statistical technique called dyadic data analysis, which has already been applied in social psychology. It clearly overcomes the problem of single-ended research in business relations analysis and allows a deeper understanding of any dyadic phenomenon, including trust/trustworthiness as a governance mechanism.

Emóció – Ráció: Tervezés – Vezetés: Designkommunikáció

Legyen az mérnöki tervezői folyamat, orvostudomány, üzlet, építészet vagy festészet nem azzal foglalkozik, hogy mi szükséges, hanem hogy mi lehetséges: röviden designnal (Simon, 1996). A design tehát alkotói magatartás, kreatív tervezés, tervezőművészet. Ehhez társul a kommunikáció, a tervezői, alkotói, kreatív kapcsolatteremtés, úgy az önreflexió, mint az interhumánus fenomén szintjén. Így hát a designkommunikáció egy olyan kapcsolatteremtési szemléletet képvisel, amely HÍD-ként jelenik meg a különböző diszciplínák, a társadalom és a gazdaság jelenségei között. Módszerével valósidejű kapcsolatot lehet teremteni oktatás, kutatás és vállalkozás között. Az élethosszig tartó tanulás a ma vezetője és tervezője számára egyaránt evidencia. A tanulás lehetőségét a saját területről, diszciplínából, komfort zónából való kilépés teremtheti meg: olyan helyzetekből, ahol a tervező tanul a menedzsertől, a vezető a művésztől, a közgazdász a mérnöktől és mindezt úgy, hogy az egyetemi évek a valódi karrier (identitás, inkubáció, akceleráció, start-up, vállalkozás, önálló vezérfonal stb.), azaz az életpálya-építés integráns részévé válnak. A szerzők interdiszciplináris megközelítésű cikkükben bemutatják, hogy a ma vállalatvezetője hogyan működhet designerként. Tanulmányuk szemlélete kettős: a tervezőművész és a közgazdász diaglógusa: ötvözi a rigorózus tudományos irodalomfeldolgozás retorikáját és a gyakorlati tervezői és vezetői párbeszéd érveléstechnikáját. A közvetlenül adaptálható elméleti keretek bemutatása mellett, felvázolják egy olyan képzési program koncepcióját, melynek célja vezető-tervezői/tervező-vezetői kompetenciák átadása.

A karriermotívumok változásának hatásai a magyarországi hallgatók vállalkozásindítási elképzeléseinek alakulására

A magyar felsőoktatásban tanulók a jövő sikeres vállalkozói lehetnek, ezért nagyon fontos feltérképezni elképzeléseiket a vállalkozásindításról, és meghatározni, hogyan lehet ezeket kedvező irányba elmozdítani. Magyarország 2006-ban csatlakozott a Szt. Gallen-i Egyetem (Svájc) által koordinált GUESSS (Global University Entrepreneurial Spirit Students’ Survey) kutatáshoz, amely a hallgatók vállalkozásindítással kapcsolatos elképzeléseit és vállalkozási tevékenységét kérdőíves adatfelvétel segítségével vizsgálja. A cikk négy adatfelvétel eredményeit felhasználva arra vállalkozik, hogy bemutassa a hallgatók karrierelképzeléseinek legjellemzőbb vonásait és a 2006 óta kibontakozó változások vállalkozásindítási elképzelésekre gyakorolt hatásait.

Gazdasági etika

Tartalom: 1. Gazdaság és etika (Boda Zsolt) 2. A gazdaságetika emberképe (Zsolnai László) 3. A vállalatok társadalmi felelőssége (Boda Zsolt) 4. Vállalati érintettek (Boda Zsolt) 5. A vállalat etikai intézményei (Boda Zsolt) 6. Felelős döntéshozatal (Zsolnai László) 7. Az elosztás problémái (Fekete László) 8. A fenntartható vállalat (Zsolnai László)

Vállalati teljesítménymérés a döntéstámogatás tükrében

A hazai vállalatok teljesítménymérési és teljesítménymenedzsment-gyakorlatát vizsgálja a cikk a Versenyben a világgal kutatási program 2009. évi felmérésének adatait felhasználva. A szerzők célja a döntéstámogatás hátterének elemzése: a teljesítménymérés gyakorlatának, következetességének, támogató jellegének az értékelése, vizsgálva a korábbi (1996., 1999. és 2004. évi) hasonló kutatások során megfigyelt tendenciák alakulását is, az információs rendszer szerepének az értékelésekor a különböző területekért felelős vezetők véleményét is összeveti, s különböző vállalati jellemzők (vállalatméret, tulajdonosok típusa, reagálóképesség, teljesítmény stb.) alapján kialakított csoportok sajátosságait is értékeli.

Business relationships and relationships with stakeholders – Perception of Hungarian executives.

Relationships are crucial concepts in numerous management theoretical frameworks. Both stakeholder theory and IMP’s business network approach put business and non-business relations in the forefront. However, the two theories – stakeholder and business network – are seldom discussed together, and stakeholder theory rarely appears in the IMP literature. In this paper although we want to focus on supply chain relations we strive to conduct our analysis within a more general framework of stakeholder theory. In our research we observed and analyzed the mutual expectations related to various stakeholder groups – business partners (suppliers and buyers) among them.

Vállalati jellemzők és összefüggéseik

Milyen összefüggések figyelhetők meg a különböző vállalati jellemzők, a vállalatok mérete, tevékenysége, tulajdonosi köre, teljesítménye és más jellemzői között a mai magyar gazdaságban? Kutatásunkban a „Versenyben a világgal” kutatási program 2013-ban készült felmérésének 300 vállalatra kiterjedő mintáját elemeztük, a résztvevő vállalatok kiválasztott jellemzőit és e jellemzők összefüggéseit vizsgálva. A nyolc vizsgált jellemző egy része objektív, mérhető vagy tényszerű szempontokra épül (pl. vállalatméret, tevékenység), mások a vállalatvezetők véleményén alapulnak (pl. a változásokhoz való viszonyulás, a vállalati teljesítmény megítélése a versenytársakhoz képest, a válság észlelése). A munka célja egyben olyan vállalatcsoportok, kategóriák kialakítása volt, melyek alapul szolgálnak a különböző kutatók további elemzéseihez, és a kiválasztott jellemzők alapján egységesen értelmezett vállalatcsoportok jellemzőinek vizsgálatához.

Vállalati versenyképesség válsághelyzetben. Gyorsjelentés a 2009. évi kérdőíves felmérés eredményeiről

Ez a Gyorsjelentés a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézetében működő Versenyképesség Kutató Központ által lebonyolított kérdőíves felmérés eredményeire támaszkodik. A felmérést 2009 áprilisa és novembere között bonyolítottuk le, a TÁRKI munkatársainak és a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatóinak közreműködésével. 313 vállalat 1246 vezetőjét kérdeztük meg egy-egy terjedelmes kérdőívvel. Valamennyi vállalatnál az elsőszámú vezetőt, valamint a pénzügyi, a kereskedelmi és a termelési vezetőt kerestük meg, akiktől részben azonos, részben eltérő kérdésekre vártunk választ.

Teljesítménymenedzsment és értékteremtés az érintettekkel való kapcsolatok kezelése tükrében

Tanulmányunkban az érintettkapcsolatok (stakeholder relationships) kezelése szempontjából értékeljük a hazai vállalatokat, elsősorban az érintettekkel kapcsolatos szemléletmódot, s az ezt támogató eszközöket állítva a középpontba. Elemzéseinkhez az értékelés hátterét a Cranfieldi Teljesítménymérési Kutatóközpont érintettszemléletű teljesítménymenedzsment megközelítése, a teljesítményprizma adja. Ennek megfelelően az érintettekkel való kapcsolatok mindkét irányát vizsgáljuk: figyelmet fordítunk az érintettek elvárásainak észlelésére, illetve az érintettekkel kapcsolatos vállalati elvárásokra egyaránt. Hogyan észleli, s fogalmazza meg az érintettek elvárásait, igényeit a vállalat, s mennyire befolyásolják az érintettek elvárásai a vezetők döntéseit? Milyen elvárásokat támaszt érintettjeivel szemben a vállalat, hogyan értékeli az érintettek hozzájárulását a vállalat tevékenységéhez? Ezen elvárások észlelése tükrében képet alkothatunk az alkalmazott menedzsment eszközökről, a vállalati információs rendszerről, a teljesítménymérési és -menedzsment gyakorlatról is: mennyiben támogatják az érintettekkel való kapcsolat kezelését, fejlesztését? Tanulmányunkban az általános kép áttekintése mellett a kutatásban elemzett különböző vállalati csoportok szemléletének és gyakorlatának eltéréseit is értékeljük.