201 resultados para Tökes, László: Toivoa emme menettäneet
Resumo:
Néhány közelmúltbeli magyar és európai felmérés eredménye azt mutatja, hogy a magyar internethasználóknak igen alacsony a biztonságtudatosságuk. Ez nagyrészt azokra a fiatalokra igaz, akik éppen befejezték a középiskolát. Ez a fajta felkészületlenség kihathat későbbi felhasználói szokásaikra is. A biztonságtudatosság egy olyan gondolkodásmód, ami tanulható és tanítható, és ennek át kellene ívelnie az alap- és középfokú oktatást. Cikkemben összehasonlítom a magyar kerettantervet és az angol alaptantervet, filozófia, téma és óraszám szempontjából, majd következtetéseket és javaslatokat fogalmazok meg.
Resumo:
I. fejezet Bevezetés: a kreativitás földrajzi eloszlása II. fejezet A kreativitás térszerkezeti változása Magyarországon az ezredforduló után III. fejezet Fejlesztéspolitika térben és időben: az Európai Unió fejlesztési célú támogatásai Magyarországon – 2004-2015 IV. fejezet Magyarország deviancia-térképe területi előrejelzésekkel
Resumo:
A budapesti közösségi közlekedési eszközpark jelentős része meghaladta beszerzéskor tervezett hasznos élettartamát. Ezen eszközök továbbüzemeltetése a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján még hosszú ideig szükséges, ezért – a hasznos élettartam növelésére vonatkozó komplex és teljes körű módszertan hiányában – 2012-ben a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban BKV Zrt., Társaság) vezetése szakmai döntést hozott e hiány pótlását szolgáló, tudományosan megalapozott rendszer kidolgozására. A hasznos élettartamot tudományos alapon növelő módszertan és technológia kidolgozására vonatkozó együttműködés eredményeképpen előállt az úgynevezett tudományos alapú továbbüzemeltetési protokoll (továbbiakban: TTP) modell. Az új, időtálló modell a továbbüzemeltetés feltételeit műszaki, biztonsági és gazdasági szempontok komplex rendszerbe integrálásával, objektív értékelési módszertan alapján határozza meg, és ezáltal a Társaság menedzsmentje szerint vállalhatónak ítélt szintre mérsékelve az üzemeltetői kockázatok és felelősség mértékét.
Resumo:
A környezeti szempontok figyelembe vétele egyre gyakoribb mind a szakirodalomban, mind a vállalati gyakorlatban. Ezt mutatja az is, hogy egyre növekszik a zöld szempontokat feldolgozó tanulmányok és szakcikkek száma. Emellett a kutatók egyre több környezeti kritériumot magukba foglaló, összetett módszertant dolgoznak ki az optimális beszállító kiválasztásához. A tanulmány célja, hogy bemutassa, illetve rendszerezze a zöld szempontokat a beszállítóértékelésben, illetve rámutasson arra, hogy mekkora eszköztár áll már most rendelkezésre a vállalatok részére, amennyiben nem csak hagyományos kritériumokat kívánnak felhasználni a beszállítóik értékelésekor. Foglalkozik azzal, hogy melyek azok a fő motivációk, amelyek miatt érdemes a vállalatoknak zöld szempontokat integrálniuk a beszállítóértékelő rendszerükbe. A kutatás alapján az derült ki, hogy nem csak a törvényi előírások a fő mozgatórugók a vállalatoknál, hogy beszállítóikat környezeti szempontból is mérjék. Ugyanakkor egyelőre a vállalatok leginkább a környezeti menedzsment rendszer meglétét vizsgálják a beszállítóiknál és kevés egyéb a szakirodalomban már megjelent zöld szempontot vesznek figyelembe. Ugyanez vonatkozik a módszertanra is, hiszen a vállalati gyakorlatból az derült ki, hogy kevésbé használják a szakirodalomban kidolgozott, összetett módszereket, hanem sokkal inkább a könnyen mérhető, kevesebb szempontot magukba foglaló eszközöket alkalmazzák. _______ Environmental criteria became more and more prevalent in the past not only in the literature but also in the companies practice. This is shown by the growing numbers of articles about green criteria. Alongside this, researchers are creating more and more methodologies for the selection of suppliers which contains environmental criteria. The purpose of this paper is to present and structure green criteria and to point out what a great selection of methodologies are available for the companies if they want to use not only the traditional criteria but environmentals too. Besides, in this research I present the most common motivations which can cause the introduction of green criteria in supplier evaluation. It was found that not the governmental requirements are the only motivations for companies. However, for the present, companies use mostly for green criteria the environmental management system if it is introduced at their suppliers or not and do not consider more, altough they are available in the literature. The same statement is appertain to the methodologies because it was found that companies rather than using the complex, elaborated ones, they search for the easily measurable methodologies which contains less criteria.
Resumo:
Tartalom: 1. Gazdaság és etika (Boda Zsolt) 2. A gazdaságetika emberképe (Zsolnai László) 3. A vállalatok társadalmi felelőssége (Boda Zsolt) 4. Vállalati érintettek (Boda Zsolt) 5. A vállalat etikai intézményei (Boda Zsolt) 6. Felelős döntéshozatal (Zsolnai László) 7. Az elosztás problémái (Fekete László) 8. A fenntartható vállalat (Zsolnai László)
Resumo:
A nemzetközi marketing a marketingtudomány dinamikusan változó része. Rekettye professzor cikkben összegezte gondolatait e tudományterület fejlődéséről és fontosságáról. Cikke egyértelműen fogalmaz, ám néhány fontos kérdés tárgyalására nem kerített sort. E reagáló cikkben a szerző a nemzetközi marketing és a világgazdaság, a demográfiai változások és a technológiai kihívások kapcsolatát elemezte, bemutatva, hogy e tényezők miként befolyásolják a nemzetközi marketing szerepét, jelentőségét, jövőjét, s ezzel kiegészítette az eredeti cikk gondolatait.
Resumo:
A tanulmányban öt modell segítségével elemezzük a nyugdíjrendszereket és a címben említett nyugdíjkorhatár-csökkentő koncepció közvetlen pénzügyi hatásait. Az első részben pénzügyileg változatlan környezetet tételeztünk fel, amikor a kereset állandó, nincs kamat, és mindenki előre meghatározott ideig él (determinisztikus modellek). A tényleges halandósági adatokkal (sztochasztikus modell) a jelenlegi felosztó-kirovó nyugdíjrendszer idealizált, de a ténylegestől nem nagyon eltérő leírását adjuk meg. A halandóság figyelembe vételének legfontosabb következményeaz életbiztosítási hatás, amelyet a nyugdíjkorhatárig elhunytak befizetései eredményeznek a nyugdíjat megélők számára: minden befizetett forintjuk 1,5-2-szer annyit ér. A második részben a keresetek növekedhetnek, és van kamat. Itt rámutatunk a tőkefedezeti nyugdíjrendszereknek arra az előnyére, hogy azonos mértékű nyugdíjhoz a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerben szükséges nyugdíjjárulék harmada-fele elegendő, mert a nyugdíjakat fedező tőke fele-kétharmada a befizetések hozamából származik. Ennek a ténynek az értelmezése rávilágít annak a rejtett államadósságnak a létezésére, amely minden felosztó-kirovó nyugdíjrendszerben benne van, és minden egyes aktív munkavállaló havonta fizeti a kamatait, amikor két-háromszor annyi járulékot fizet, mint lehetne. A harmadik részben megmutatjuk, hogy amennyiben mind a nők, mind a férfiak akik 40 éves munkaviszony után nyugdíjba mehetnének, az külön-külön a jelenlegi nyugdíjak 9-12%-os, együttesen pedig 19%-os általános körű csökkentését tenné szükségessé ahhoz, hogy a járulékbefizetések és a nyugdíjkifizetések egyensúlya fennmaradjon.
Resumo:
The aim of the article is to analyse the roots of the current refugee crisis in Syria. The author argues that the most effective way to solve the crisis can only be to re-establish order and stability in Syria and Iraq. However, even with the most recent international attempts to bring the different Syrian actors to engage in proximity talks, re-establishing order in Syria will not be possible in the short term for the international community. Therefore more attention is needed to address the refugee crisis in the neighbouring countries. Due to its geographical location Turkey is the most important host and transit country for Syrian and other migrants. Turkey lacks the appropriate legal system and infrastructure to handle the situation. The author argues that the international community must make a greater effort to provide the refugees with basic necessities. The EU-Turkey agreement is an important step forward, but it lacks a truly comprehensive approach to solve the crisis. Turkey’s foreign policy toward Syria further complicates the challenge arising from the Syrian crisis.
Resumo:
Az elmúlt évtizedekben egyre több egyetemen jelennek meg olyan kezdeményezések, amelyek kapcsolatba hozhatók a környezetvédelemmel, környezeti fenntarthatósággal. Az egyetemek (környezeti) fenntarthatóságának kérdése egyre intenzívebben tárgyalt téma a nemzetközi szakirodalomban. A szerzők tanulmányukban bevezetést nyújtanak az egyetemek környezeti fenntarthatóságával kapcsolatos kérdésekbe, kutatásokba, az egyetemi környezeti fenntarthatóság területeibe. Másrészt céljuk annak vizsgálata, hogy a környezeti fenntarthatóság makro-, illetve vállalati szintű megközelítései kapcsán kibontakozó reform vs. radikális vita hogyan jelenik meg és értelmezhető az egyetemek környezeti fenntarthatósági szerepvállalása kapcsán – azaz lépéseket tesznek az egyetemi környezeti fenntarthatóság reform, illetve radikális megközelítések operacionalizálásának irányába. Az egyetemi környezeti fenntarthatóság hazai megjelenését a Szegedi Tudományegyetem esetén keresztül vizsgálják meg. Következtetésük, hogy az SZTE esetében megfigyelhető tendenciák igazodnak a szakirodalomból kiolvasható nemzetközi trendekhez: az egyetemi környezeti fenntarthatósági kezdeményezések az egyetemi szféra margóján működnek, és a környezeti fenntarthatóság reform megközelítéséhez kapcsolódnak.
Resumo:
A helyesen alkalmazott többváltozós adatelemzési módszerekkel akár korábban nem ismert, érdekes szakmai összefüggések is felfedezhetők. A többváltozós adatelemzés tanulmányozásánál az elméleti (gyakran matematikai) és a gyakorlati számítási tudnivalók megismerése egyaránt fontos: a gyakorlati számítások eredményeinek helyes értelmezése a számítások elméleti hátterének pontos ismeretével valósulhat meg. Jelen írás elsősorban a gyakorlati számítások konkrét részletkérdéseivel foglalkozik és feltételezi, hogy az Olvasó az elemzési módszerek elméleti háttérét már ismeri.
Resumo:
Az exportálást és az exportáló vállalatokat a nemzetközi gazdaságtan és a versenyképesség szakterületei egyaránt kutatási témájuknak tekintik. A nemzetközi üzleti gazdaságtan a vállalati teljesítményekre összpontosít, s elsősorban kvalitatív eszköztárat használ. A versenyképesség inkább a nemzetgazdasági szintű kérdésekre fókuszál és a kapcsolódó kutatásokban a kvantitatív módszerek dominálnak. E cikk egyik újdonsága, hogy e kétféle kutatási módszer eredményeit összeveti ugyanazon vállalati mintára támaszkodva. A szerzők megvizsgálják, hogy az exportorientált hazai KKV-k teljesítménye hogyan értékelhető a vállalati pénzügyi teljesítmények mintázatai alapján, és milyen következtetések adódnak az eredményekből a vállalati és a nemzetgazdasági versenyképességre. Eredményeik szerint az exportintenzív KKV-k a kimagasló teljesítményű magáncégek közé tartoznak, és ebben a kiváló menedzsment, valamint a folyamatos tanulás és az innováció is közrehat. Ugyanakkor jó teljesítményt más módon és a hazai piacokon is el lehetett érni, s a kivitel önmagában nem volt garancia a kiválóságra.
Resumo:
Can neural networks learn to select an alternative based on a systematic aggregation of convicting individual preferences (i.e. a 'voting rule')? And if so, which voting rule best describes their behavior? We show that a prominent neural network can be trained to respect two fundamental principles of voting theory, the unanimity principle and the Pareto property. Building on this positive result, we train the neural network on profiles of ballots possessing a Condorcet winner, a unique Borda winner, and a unique plurality winner, respectively. We investigate which social outcome the trained neural network chooses, and find that among a number of popular voting rules its behavior mimics most closely the Borda rule. Indeed, the neural network chooses the Borda winner most often, no matter on which voting rule it was trained. Neural networks thus seem to give a surprisingly clear-cut answer to one of the most fundamental and controversial problems in voting theory: the determination of the most salient election method.
Resumo:
Ez a rövid írás – a teljesség igénye nélkül – azt a kérdést vizsgálja, hogy a közgazdasági gondolkodás és a gazdasági gyakorlat számára milyen támpontokat adhat a kereszténység értékrendje. És fordítva: milyen közgazdasági összefüggések váltak a világ és a gazdaság gondjai iránt nem közömbös, konstruktív vallási gondolkodás részévé a globális pénzügyi válságot követően.