Az olajár gyengülő makrogazdasági hatásai. Két versengő elmélet szintézise = Weakening macroeconomic effects of the oil price. A synthesis of two competing theories

Az 1970-es évek olajválságait követő stagflációs periódusok óta gyakorlatilag minden nagyobb áremelkedés alkalmával felerősödnek a kedvezőtlen makrogazdasági hatásokkal kapcsolatos félelmek, miközben a tapasztalat azt mutatja, hogy az importőröket egyre kevésbé érinti az olaj reálárának alakulása. A gyengülő hatások okaként Blanchard-Galí [2007] a gazdaságok hatékonyabb és rugalmasabb működését jelölte meg, míg Kilian [2010] szerint a 2000 utáni áremelkedést a kedvező világgazdasági környezet fűtötte, ami ellensúlyozta a magasabb ár okozta negatív folyamatokat. A tanulmány Kilian [2009] modelljének kiterjesztésével, időben változó paraméterű ökonometriai eljárással vizsgálja a két megközelítés összeegyeztethetőségét. Az eredmények a hipotézisek egymást kiegészítő kapcsolatára engednek következtetni, azaz a makrogazdasági következmények szempontjából nem maga az ár, hanem annak kiváltó okai lényegesek, ugyanakkor e mögöttes tényezők hatása az elmúlt évtizedekben folyamatosan változott. _____ Many economists argue that the stagflation periods of the 1970s were related to the two main oil crises. However, experience shows that these effects were eliminated over the decades, e. g. oil-importing economies enjoyed solid growth and low inflation when oil prices surged in the 2000s. Blanchard and Galí (2007) found that economies became more effective and elastic in handling high energy prices, while Kilian (2010) took as the main reason for the weakening macroeconomic effects of oil-price shocks the structural differences behind the price changes. The article sets out to test the compatibility of the two rival theories, using time-varying parameter models. The results show that both hypotheses can be correct concurrently: the structure of the change in price matters, but the impulse responses varied over time.

Az olajár és a makrogazdaság kapcsolatának elemzése folytonos wavelet transzformáció segítségével

Az empirikus makrogazdasági elemzések során rendszerint idősorok vizsgálatára szorítkozunk, ugyan-akkor egyre több tanulmány jut arra a következtetésre, hogy a frekvenciatartományok szintjén zajló folyama-tok megértése is szükséges ahhoz, hogy pontosabb képet nyerjünk a változók közötti kapcsolat irányáról, erősségéről, dinamikájáról. Jelen dolgozat célja, hogy az idő és frekvenciatérben történő elemzést biztosító folytonos wavelet transzformációk és az ezekhez kapcsolódó wavelet koherencia használatával bemutassa a svéd és a norvég gazdaság inflációs, ipari kibocsátás és GDP-mutatóinak az olajárral való együttmozgását. Az eredmények alapján a folytonos waveletekkel történő elemzés hasznos kiegészítést nyújt a szokásos idősoros technikák mellé, új, korábban nem ismert összefüggések feltárására is alkalmas lehet.

The Timing of Motherhood While Earning a PhD in Engineering

In spite of tremendous efforts, women are still under-represented in the field of science. Post-graduate education and early tenure track employment are part of the academic career establish-ment in research and development during periods that usually overlap with family formation. Though women tend to leave science mainly after obtaining their PhD, and the timing of mother-hood plays a vital role in a successful research career, qualitative data on this life period are scarce. Our paper focuses on how the normative and institutional contexts shape female PhD engineering students’ family plans. The research was based on intersections of life course and risk and uncertainty theories. Using qualitative interviews we explored how contradicting social norms of childbearing cause tensions in postgraduate students’ lives, and how the different uncer-tainties and risks permeate young researchers’ decisions on early life events. We concluded that, despite the general pattern of delaying motherhood among higher educated women, these students struggle against this postponement, and they hardly have any good options to avoid risk stem-ming from uncertainties and from some characteris-tics of studying and working in engineering. Find-ings of this research may call the attention of stake-holders to possible intervention points.

Work-life Balance and Gender Regime After the Economic Transition

Work-life balance (WLB) is a key issue in our societies in which there is increasing pressure to be permanently available on demand and to work more intensively, and when due to technological change the borders between work and private life appear to be dissolving. However, the social, institutional and normative frames of a region have a huge impact on how people experience work and private life, where the borders between these spheres lie and how much control individuals have in managing these borders. Based on these arguments, this editorial to the special issue Work-life balance/imbalance: individual, organisational and social experiences in Intersections. EEJSP draws attention to the social institutions, frameworks and norms which have an effect on experience, practices and expectations about work-life balance. Concerning the time horizon, this editorial focuses on the change of regime as a reference point since socialist and post-socialist eras differ significantly, although there is still some continuity between them. The authors of this introduction offer an overview of the situation in CEE (Central and Eastern Europe) based mainly on examples of Visegrad countries.

Work-to-family spillover: Gender differences in Hungary

It is crucial to understand the role that labor market positions might play in creating gender differences in work–life balance. One theoretical approach to understanding this relationship is the spillover theory. The spillover theory argues that an individual’s life domains are integrated; meaning that well-being can be transmitted between life domains. Based on data collected in Hungary in 2014, this paper shows that work-to-family spillover does not affect both genders the same way. The effect of work on family life tends to be more negative for women than for men. Two explanations have been formulated in order to understand this gender inequality. According to the findings of the analysis, gender is conditionally independent of spillover if financial status and flexibility of work are also incorporated into the analysis. This means that the relative disadvantage for women in terms of spillover can be attributed to their lower financial status and their relatively low access to flexible jobs. In other words, the gender inequalities in work-to-family spillover are deeply affected by individual labor market positions. The observation of the labor market’s effect on work–life balance is especially important in Hungary since Hungary has one of the least flexible labor arrangements in Europe. A marginal log-linear model, which is a method for categorical multivariate analysis, has been applied in this analysis.

A buddhista közgazdaságtan

A buddhizmus egy átfogó vallási-filozófiai hagyomány, melynek célja a boldogtalanság és a szenvedés megszüntetése. Alapértékei lehetővé teszik, hogy hozzájáruljon az üzleti életben felmerülő etikai kérdések megválaszolásához, az egyéni, szervezeti, társadalmi és környezeti problémák megoldásához, továbbá a fenntarthatóság megvalósításához. A buddhista közgazdaságtan eszméinek megszületése és fejlődése e törekvések következménye. A tanulmány megvizsgálja a gazdasági szempontból legfontosabb buddhista tanításokat, összefoglalja a buddhista közgazdaságtan eszméit és azok mai relevanciáját, majd bemutatja a buddhista gazdasági stratégiát, és a "bruttó nemzeti boldogság" mutatót.

A tudástranszfer a vállalati versenyképesség javításában – A guanajuatoi (Mexikó) konferencián elhangzott előadás alapján

Mexikó „közepesen” fejlett ország. Gazdaságában jelentős tapasztalatok halmozódtak fel a kis- és közepes méretű vállalati szféra (ezen belül az ún. maquiladora industry, azaz az USA nagyvállalatai számára termelő beszállítók) működéséről, versenyképességéről. E tudásbázisra és a téma többéves kutatására alapozva Guanajuato tagállam kormányzata, számos európai és latin-amerikai kutatót közreműködésre felkérve, 2010. november 10–12-én Guanajuato városban „The first Cathedra of Competitiveness” (Első versenyképességi konferencia) címmel nemzetközi konferenciát szervezett a tárgykör megvitatására. Az alábbiakban a szerző saját előadásának gondolatmenetét vázolva – de a megfogalmazásokat a magyar Olvasók tájékozottságához igazítva – mutatja be benyomásait. Úgy véli, széles körű hazai érdeklődésre is számot tarthat, miként gondolkodnak egyes nemzetközi szakértők a versenyképesség javításának gondjaival, tennivalóival kapcsolatos, térségünkben kialakult koncepciókról.