Supply chain position and servitization efforts of companies in Eastern and Western Europe

Our paper investigates the supply chain position of manufacturing companies in Europe, and the relation of this position to the extent and kind of services these companies provide. Our research builds on analyzing differences between Western and Eastern European companies. For the empirical research the database from the fifth round of the International Manufacturing Strategy Survey is used which covers 445 manufacturing companies from 13 European countries. Based on the connection between supply chain position and the extent and type of services offered dominant business models are identified both in Eastern and Western Europe.

The network structure of Hungarian business clusters

This article investigates the attitudes to inter-firm co-operation in Hungary by analysing a special group of business networks: the business clusters. Following an overview of cluster policy, a wide range of selfproclaimed business clusters are identified. A small elite of these business networks evolves into successful, sustainable innovative business clusters. However, in the majority of cases, these consortia of interfirm co-operation are not based on a mutually satisfactory model, and as a consequence, many clusters do not survive in the longer term. The paper uses the concepts and models of social network theory in order to explain, why and under what circumstances inter-firm co-operation in clusters enhances the competitiveness of the network as a whole, or alternatively, under what circumstances the cluster remains dependent on Government subsidies. The empirical basis of the study is a thorough internet research about the Hungarian cluster movement; a questionnaire based expert survey among managers of clusters and member companies and a set of in-depth interviews among managers of self-proclaimed clusters. The last chapter analyises the applicability of social network theory in the analysis of business networks and a model involving the value chain is recommended.

Üzleti teljesítménymérés a sportban, - avagy miként segítheti a sportszervezetek vezetőit a Balanced Scorecard koncepció a stratégia szerinti működésben = Measuring Business Performance in Sports - How the Balanced Scorecard approach can help sports organisations in operating along strategic objectives

Napjainkban egyre nagyobb figyelem fordul a sporttevékenység társadalmi hasznosságára, ugyanakkor számos sportszervezet a túléléséért küzd. A legtöbb sportszervezetnél a sportteljesítmény mérése dominál, s viszonylag kevés figyelmet fordítanak az üzleti teljesítmény és az ezt befolyásoló tényezők mérésére, annak ellenére, hogy a vezetők tudatában vannak a sportteljesítmény és az üzleti teljesítmény kölcsönös összefüggésével. A sportteljesítményt a fogyasztói elégedettségen keresztül bevételre kell váltani, illetve biztosítani kell a finanszírozási forrásokat (gondolhatunk akár a játékosok fizetésére) a megfelelő sportteljesítmény eléréséhez. A sportszervezetek vezetőinek át kell látniuk a sportteljesítmény és az üzleti teljesítmény összefüggéseit, és azonosítaniuk kell a kritikus értékteremtő tényezőket. Ehhez adhat egy megfelelő gondolkodási keretet a Balanced Scorecard alkalmazása. Tanulmányunkban egy rövid áttekintést adunk a Balanced Scorecard alkalmazásának előnyeiről és kihívásairól a non-profit szervezetek esetében, majd egy magyarországi kézilabda klubnál készített esettanulmány segítségével megvizsgáljuk a BSC alkalmazási lehetőségét a sportkluboknál. _____ While performance measurement in the sport industry has a traditionally strong focus on sports results, commercial success of sports clubs needs to gain more ground. Sports results should generate market revenues, by satisfying customer needs, and allow continued investment in the further improvement of sports success (i.e. more funds for player transfers and wages). Club managers need to understand the complex relationship between on-field and off-the-field success, and identify critical success factors for achieving strategic objectives. The Balanced Scorecard approach provides a plausible framework for such analysis. Our paper explains the challenges of and opportunities for implementing a Balanced Scorecard system in non-profit organisations, and provides insights into its application in professional sport through an in-depth case study of a handball club in Hungary. We conclude by providing a model for managing sports organisations in line with strategic objectives, balancing out stakeholder expectations for both sports results and commercial success.

Nők a vállalati vezetőtestületekben és irányításban Magyarországon

Magyarországon napjainkra többszörösen is paradox helyzet állt elő: egyrészt az utóbbi évtizedekben a fiatal női korosztályok képzettsége egyértelműen túlszárnyalja a férfiakét, mégsem tudják azt kamatoztatni a gazdasági élet vezető pozícióiban. Másrészt, míg húsz - huszonöt évvel ezelőtt európai összehasonlításban meglehetősen magas volt a női vezetők aránya Magyarországon, ez a viszonylagosan jó helyzet megszűnt. A tanulmány a nők útjában álló legfontosabb, összetett strukturális és kulturális tényezőket foglalja össze. A statisztikai és kvantitatív szociológiai adatgyűjtéseken túl a Szerző bemutatja a női vezetők elfogadottságára vonatkozó legfontosabb kvalitatív eredményeit. Ezek a magyar társadalom tradicionális nemi viszonyrendszeréről árulkodnak.

Kilábalás göröngyös talajon - Gyorsjelentés a 2013. évi kérdőíves felmérés eredményeiről

Ez a Gyorsjelentés a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézetében működő Versenyképesség Kutató Központ által lebonyolított kérdőíves felmérés eredményeire támaszkodik. A felmérést 2013 májusa és novembere között bonyolítottuk le, a TÁRKI munkatársainak közreműködésével. A Gyorsjelentés funkciója, hogy a kérdőíves felmérés eredményeinek részletesebb feldolgozása előtt tájékoztassa az érdeklődő szakembereket a felmérésben fellelhető legfőbb irányokról, tendenciákról. Az itt közöltek az elemi statisztikákra épülnek, tematikailag csak a kérdőívek egy (bár a legfontosabbak közé sorolt) részére térnek ki, s alapvetően ismertető, nem pedig elemző természetűek. 300 vállalat képviselői töltötték ki terjedelmes kérdőívünket. Valamennyi vállalatnál az elsőszámú, valamint a pénzügyi, a kereskedelmi és a termelési vezetőknek címeztük kérdéseinket, akiktől részben azonos, részben eltérő kérdésekre vártunk választ. A minta alapjellemzői ugyan nem tesznek eleget a statisztikai reprezentativitás szigorú követelményeinek, de jól szolgálják a kutatásunk céljait. Szándékosan a kis- és közepes vállalatokra fókuszáltunk a felmérés szervezésekor, ez a vállalati kör felülreprezentált (74%). Legnagyobb arányban a feldolgozóipar (45%) és a kereskedelem (20%) jelenik meg a mintában, és a vállalatok közel háromnegyede belföldi magántulajdonos(ok) kezében van. Hasonló felmérést - lényegében azonos kérdőívvel - immár ötödik alkalommal végeztünk. A „Versenyben a világgal” kutatási program eddigi fázisaiban 1996-ban, 1999-ben, 2004-ben és 2009- ben került sor a felmérésre, és állt össze lényegében azonos nagyságú és szerkezetű minta. Az eddigi kutatások eredményei megtalálhatók a www.versenykepesseg.uni-corvinus.hu webhelyen. A kutatás elemző szakaszai most indulnak, s miként a korábbi felmérések esetén is, vélhetően több évig tartó, több lépcsős folyamatban jutunk el a tudományos értékű, széles körű feldolgozáshoz. Az adatok feldolgozására épülő tanulmányok, miként azt a korábbi fordulók tanúsítják, várhatóan több éven keresztül folyamatosan jelennek majd meg, és reméljük, hogy egyre több hasznos információt szolgáltatnak a magyar vállalati szféra versenyképességéről és az azt alakító tényezőkről.

A magyar vállalati menedzsment útkeresése a második világháború után (1945-82) – az olajipar példáján

A magyar menedzsment történetével, Dr. Dobák Miklós vezetésével foglalkozó OTKA kutatásunk (NK 100592) egyik tanulmányaként a második világháborút követő időszak sajátosságait mutatják be a következő oldalak, különös tekintettel arra, hogy a kor nyugati elméleti gondolkodásának milyen relevanciája érzékelhető a vasfüggöny mögötti Magyarországon. Az összetett módszertannal készülő munka jelen tanulmányban a vállalati menedzsment gyakorlatába enged betekintést egy olajipari esettanulmány segítségével. Módszertanilag a magyar olajipar egykori vezetőivel készített interjúk és vállalati dokumentációk képezik az elemzés kiindulópontját, az elemzés szempontjait pedig a nemzetközi menedzsment szakirodalom korabeli hangsúlyai adják. Az elkészült interjúkból vett számos idézet segítségével próbáltuk minél élőbbé, gazdagabbá tenni a munkát, hogy az egykori vezetők szavaival közvetlenül is érzékelhető legyen, milyen problémákkal milyen módon próbáltak szembenézni. A munka készítésekor nem lehetett figyelmen kívül hagyni azt a társadalmi-gazdasági kontextust, amelyben a magyar olajipari menedzsment dolgozott ebben az időben. Ennek a háttérnek az analitikus, összegző bemutatása nyitja a tanulmányt.

„A gyári üzemnek évszázados fejlődésből leszűrt breviáriuma” A magyar vezetés- és szervezéstudományi gondolkodás kezdetei: Vitasorozat a Taylor-rendszerről 1912-ben

Magyarország társadalmi és gazdasági változásai kapcsán gyakran merül fel a kérdés, hogy egyes új fejlemények vajon a nemzetközi folyamatok hatására bontakoztak-e ki, és ha igen, azokkal egyidejűleg vagy bizonyos idővel később került-e sor rájuk? Egyidejűség vagy fáziskésés? Külföldi minták szolgai másolása vagy hazai viszonyokra történő alkalmazása, esetleg egy speciális „harmadik út” megfogalmazása volt-e jellemző az időszerűvé vált problémákra adott „magyar válaszra”?

Paradigmák a magyar vállalatvezetés történetében: az Ipargazdasági Szemle tartalomelemzése

A vállalatvezetés történetével a külföldi szakirodalom évtizedek óta foglalkozik – hazánkban azonban ez meglehetősen elhanyagolt területnek számít. Bár egyes vállalatok történetéről már számos összefoglaló született (sokakat ezek közül éppen maguk az érintett vállalatok finanszíroztak és publikáltak), összefoglaló történelmi elemzést a modern kori Magyarország nagyvállalatainak vezetési módszertanáról és filozófiájáról nemigen találunk. Az OTKA kutatás, melynek keretében ez a tanulmány is született, ennek a hiánynak a pótlásával foglalkozik.

Gondolatok az innováció és a stratégia összefüggéseiről (Remarks for correlations between innovation and strategy)

Mára az innováció a versenyelőny megszerzésének és megőrzésének legfőbb forrása, ezért az innovációs tevékenységet övező menedzselési feladatok egyre komplexebbek és sokrétűbbek lettek. Az innováció nem csupán a véletlen eredménye, ezért ha a vállalat érdemi erőfeszítéseket tesz az innovációvezérelt szervezet kialakítása érdekében, akkor vélhetőleg sikeresebben veszi a versenypiaci akadályokat, ami hosszú távon eredményesebb vállalkozást eredményezhet. A cikk elsődleges célja, hogy rávilágítson az innováció és a stratégia kapcsolatára. A tanulmány rendszerező jelleggel tekinti át a nemzetközi és hazai szakirodalmat, annak érdekében, hogy bemutassa az innováció stratégiai jelentőségét. A cikk eredményeként innovációs alapstratégiákat fogalmaz meg, amelyek segítenek megérteni az innováció vállalati értékteremtésben betöltött szerepét. A tanulmány továbbá rámutat azokra a fókuszterületekre, amelyek kiemelt relevanciával rendelkeznek az innováció menedzselése szempontjából. _____ Nowadays innovation is one of the most important sources of competitiveness, thus more and more attention turns on its execution. Innovation is not only the result of random development, it can be managed in order to make the entire innovation process more predictable and profitable. The aim of this article is to highlight the interconnections between innovation and strategy. The study systematizes the international and the domestic literature to get an overall picture about the current issues of innovation management. As a conclusion, the author tries to reveal the role of innovation in corporate value creation. Besides, he proposes further innovation strategies that can support a higher execution level in strategic innovation management.

A projektfinanszírozás egyedi jellegzetességei (The individual characteristics of project finance)

A szerző cikkében a projektfinanszírozás különleges ismertetőjegyeit kívánja bemutatni – úgymint a projektfinanszírozás fejlődését, a projektfinanszírozás és a vállalatfinanszírozás fontosabb különbségeit, valamint a sikeres projektfinanszírozás előfeltételeit. Ezen kívül foglalkozik még a projektfinanszírozás során alkalmazott pénzügyi mutatószámrendszer, e finanszírozási forma lehetséges hitel- és tőkeforrásai, továbbá a projektfinanszírozás során alkalmazott biztosítékok köre. Végezetül pedig a kivitelezési és üzemeltetési kockázatot elemzi, mint a projektfinanszírozás egyik legfontosabb kockázati tényezőjét. _____ In this article the author presents the special features of project finance, such as the development of project financing, important differences of project finance and corporate finance, as well as the preconditions for successful project financing. The author demonstrates the financial scorecards which are used in project finance, possible debt and equity sources of this financial form, and the securities which are used in the project finance. Finally, he analyzes the construction and operational risk, as one of the major risk factors for project finance.

A globális értékláncok – a multinacionális vállalat, mint globális gyár. Fejezetek a nemzetközi üzleti gazdaságtanból 6. ----- It's title in English: Global Value Chains – Multinational Enterprise as Global Factory. Chapters from International Business 6

A tanulmánykötet a globális értékláncok névvel fémjelezett jelenséget veszi górcső alá. A fókuszban a multinacionális vállalatcsoportok ill. a nemzetközi cégek állnak. A tíz tanulmány különböző megközelítések alapján betekintést ad abba, hogy hogyan ragadhatják meg és vizsgálhatják a kutatók a globális értékláncokat a vállalatok, ill. vezetőik nézőpontjából, mi következik a kutatási eredményekből a vállalatok vezetői számára, és milyen következményei vannak a globális értékláncok karakteres és terjedő jelenlétének a nemzetgazdaságok gazdasági politikáit formálókra. A tanulmánykötet szerzői a 2012/2013.tanév tavaszi félévében a Nemzetközi üzleti gazdaságtan c. PhD kurzus hallgatói voltak. ______ The working paper is to provide a Hungarian language overview on the research finding s on Global Value Chain and global factory. The phenomenon behind them is recognized but under researched in Hungary. The chapters of the working paper are to cover as many angles and perspectives of Global Value Chain as many it is possible. Each chapter is based on a published English language paper. Theoretical and conceptual issues, considerations of MNEs and small- and medium sized enterprises and that of national policies are discussed. Authors of the working paper attended the International Business PhD course in the spring semester of 2012/2013.

Miként befolyásolják a stratégiai gondolkodásmódok a vállalat innovativitását? (How can strategic mindsets influence innovative capability of the firm?)

A stratégiai gondolkodásmód a szervezetben működő egyének olyan kognitív sémáinak összessége, melyek alapjaiban befolyásolják a szervezet üzleti lehetőségeivel kapcsolatos feltevéseiket, valamint ezáltal a vállalati stratégiát és innovációt. Jelen tanulmány egy koncepcióalkotó munka, mely négy alapvető stratégiai gondolkodásmódot azonosít, amelyek mindegyike sajátos módon kapcsolódik az innovációhoz. Későbbi empirikus vizsgálathoz kapcsolódóan három feltevést azonosít, melyek a következőek: 1. Minél dinamikusabb a vállalat stratégiai gondolkodásmódja, annál radikálisabb innovációs kezdeményezéseket támogat. 2. Időben a vállalatok (a stabilitásra való törekvésük miatt) a statikusabb stratégiai gondolkodásmód felé mozdulnak el. 3. Minél konzisztensebb a vállalat stratégiai gondolkodásmódja, annál nagyobb mértékben kerül megvalósításra a tervezett stratégia. _____ Strategic mindset is the sum of those cognitive patterns of a group of individuals in an organization which fundamentally influence their assumptions about business opportunities. Four types of strategic mindsets can be distinguished which fundamentally influence the strategy and innovation capability of the firm. This paper is a conceptual framework which describes three assumptions such as 1. the more dynamic strategic mindset results the more radical innovation strategy; 2. in time strategic mindsets become more static; and 3. the more consistent strategic mindsets inside the firm, the greater possibility of the intended strategy is implemented. By this way it is a first step of a future research examining why start-up companies can lose their innovation capability and why large firms can keep it?

Az üzleti kapcsolatok irányítása – fókuszban a bizalom

A tanulmány témája az üzleti bizalom. Az innováció példáján keresztül bemutatja azt a működési mechanizmust, amelynek révén az együttműködő partnerek közötti bizalom képes hatékonyabbá tenni a gazdasági kapcsolatokat. A szerző értelmezi az üzleti kapcsolatok koordinálásának és irányításának fogalmait, bemutatja típusait és alkalmazásának jellemzőit. A hazai szakmai közéletben ma uralkodó felfogástól eltérően megkülönbözteti a bizalomra méltóság és a bizalom fogalmát. A bizalomra méltóság aktuális szintje az, amit egy kapcsolatban mérni lehet. Amennyiben a bizalomra méltóság szintje megfelelő, lehetővé válik, hogy e kapcsolatokban megjelenjen maga a cselekvési hajlandóságként értelmezett bizalom.

A transzferárrendszer és a vállalati szervezeti rendszer összefüggései

A transzferárak alkalmazása a nemzetközi szakmai publikációkban már több évtizedes múltra tekint vissza, ráadásul nem alapvetően az adóoptimalizáló jellege miatt. A vállalati szervezeti rendszerek fejlődésével, a vállalatvezetés területén a stratégiai gondolkodás jelentőségének növekedésével, valamint a globalizációs folyamatok kialakulásával és felerősödésével egyre komolyabb figyelmet kapott. A transzferárazás a vállalatvezetés eszközrendszerének eleme, a stratégiai vezetői számvitel egyik területe. Ezen a bázison a szerző célja a lehetséges transzferárrendszerek vizsgálata a vállalati szervezeti rendszer sajátosságainak függvényében, valamint a belső árak képzésére ható tényezők vizsgálata a vonatkozó nemzetközi szakirodalom áttekintése alapján.