A követelésvásárlás egyes jogi problémái. A német jelzálogjogi szabályozás legújabb módosításai és annak tanulságai

Jelen tanulmány a vállalatfinanszírozás egy relatíve új jelenségéhez, a követelésvásárláshoz kapcsolódóan elemzi a német jelzálogjogi szabályozás legutóbbi módosításait, ezek gazdasági hátterét és következményeit. Ezek a módosítások a német jogban telekadósság (Grundschuld) néven ismert, nem-járulékos jelzálogfajtát érintették elsődlegesen. 2 A német telekadósság fő jellegzetessége, hogy a biztosítéki jog és a biztosított követelés közötti viszonyban hiányzik a törvényi járulékosság. Ezt kötelmi jogi eszközökkel – biztosítéki szerződéssel – pótolják. Ennek alapján telekadósság esetén a zálogkötelezett védelmét alapvetően a biztosítéki szerződés és az abból származó kifogások teremtik meg. A német jelzálogjogi szabályok módosításainak, illetve az azok hátterében álló gazdasági mozgatórugóknak a részletesebb bemutatása magyar szempontból azért lényeges, mert 1996-ban az önálló zálogjog konstrukciójának a megalkotásakor – a svájci jog mellett – a német Grundschuld volt az a szabályozási minta, amelyet a magyar jogalkotó alapul vett. Ennek alapján pedig levonhatóak olyan következtetések, amelyek a magyar jogban is hasznosíthatóak.

Marketing-tudás menedzsment a magyar nagyvállalatoknál. Kutatási összefoglaló vállalati szakemberek számára

A Budapesti Corvinus Egyetem Marketing Tanszéke hazánk egyik leghosszabb múltra visszatekintő marketing tanszéke. Az oktatott tantárgyak kínálata, az oktatók tudományos színvonala és létszáma, valamint a kutatási témák több területet átfogó jellege miatt ma is vezető szerepet tölt be. Tanszékünkön 2003 óta folynak marketing-tudás menedzsment témakörben kutatások, amelyeket a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíjprogramja az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok is támogatnak. A kutatásaink során több nemzetközi kutatócsoporttal, így a holland Groningen Egyetem, az amerikai University of Minnesota és a német Karlsruhe Institute of Technology kutatóival dolgozunk együtt. A témakörben végzett kutatási eredményeinket több rangos külföldi és hazai szakfolyóiratban és tudományos fórumon, például az Európai Marketing Akadémia konferenciáin publikáltuk. Összefoglalónkkal fel szeretnénk villantani azokat a legújabb tudományos eredményeinket, amelyek megítélésünk szerint a vállalatok számára a legfontosabbak lehetnek. Bízunk abban, hogy Önök is érdekesnek, gondolatébresztőnek és innovatívnak fogják tartani ezeket az eredményeket.

Szolgáltatóváltás a magyar lakossági árampiacon 2008-ban

Tanulmányunkban a 2008. január 1-jétől bekövetkező árampiaci liberalizáció lakossági fogyasztókra vonatkozó - várható - hatását elemezzük. Elméleti modellünkben azzal a feltevéssel élünk, hogy a heterogén fogyasztók szolgáltatóváltása költséges, és a fogyasztókért eltérő méretű vállalatok árversenyt folytatnak. A fogyasztói döntéseket egy szolgáltatóváltási függvénnyel írjuk le. Miután bemutatjuk, hogy ebben a modellben nincs tiszta Nash-egyensúly, egy másik egyensúlyfogalmat, az aláígérés-biztos egyensúly fogalmát használjuk annak megállapítására, hogy milyen kimenetei lehetnek a modellnek. Az aláígérés-biztos egyensúly feltételeinek megadása után elemezzük az elméleti modellt, amelynek megoldását numerikus módszerekkel a modell kalibrálása után végezzük el. A modell megoldása során arra a következtetésre jutottunk, hogy a lakossági piacon jelentős áremelkedés várható, amelyet két tényező indukál. Egyrészt a szolgáltatóváltási költségek léte, másrészt a piac alacsony szintű megtámadhatósága.

A 2005 és a 2006-os európai és magyar EU-ETS kibocsátási adatok elemzése

Az Európai Unió Kibocsátás-Kereskedelmi Rendszere (EU-ETS) hatálya alá tartozó vállalatoknak már két alkalommal validált adatokat kellett közzétenniük a kibocsátásukra vonatkozóan. Ezen hivatalos adatok közzététele lehetőséget nyújt annak vizsgálatára, hogy az egyes országok/szektorok/vállalatok-ra milyen hatással volt az EU-ETS bevezetése. Dolgozatunk első felében a nemzetközi kibocsátási adatokat elemezzük, elsősorban a kapott kvótákhoz viszonyítva országszinten, melyik ország milyen hátrányt vagy előnyt könyvelhetett el az EU-ETS bevezetésével. A dolgozat második felében a magyar ETS szektorokat vizsgáljuk, különös figyelmet szentelve a villamos energia piacra.

A fordizmus és a toyotizmus a magyar Suzuki beszállítói rendszerében

tanulmány a közvetlen külföldi beruházások és a hazai vállalatok kapcsolatát a magyarországi Suzuki beszállítói rendszerének példáján keresztül vizsgálja. A beszállítói kapcsolatok kialakulása és a hazai vállalatok transznacionális termelési rendszerekhez történő csatlakozása nagymértékben függ a fordista, toyotista rendszerek működésétől éppúgy, mint a befogadó gazdaság vállalataitól. A vállalati mélyinterjúkon alapuló elemzés tipikus vállalati csoportokat különít el, vizsgálja a beszállítóvá válás folyamatát, a technológiai együttműködés kérdéseit, a beszállítók versenyképességének tényezőit. Bár a duális gazdaság képét nagymértékben árnyalni lehet, önmagukban sem a fordista, sem a toyotista elven működő beszállítói rendszerek nem szolgálhatnak csodaszerként a hazai vállalatok számára.

Negyven éves a magyar jövőkutatás

A magyar jövőkutatás intézményesült fennállásának és egyetemi szintű oktatásának 40 éves évfordulóját ünnepeltük 2008-ban. A Római Klub alapításával azonos évben, 1968 szeptemberében egyetemünk jogelődjén, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, a Népgazdaság Tervezése Tanszéken Dr. Kovács Géza, tanszékvezető egyetemi tanár által a jövőkutatás témakörében meghirdetett, kutatószemináriumként működő szakszeminárium tekinthető az első meghatározó lépésnek a hazai jövőkutatás és annak oktatása terén. A sok tekintetben újszerű vállalkozásnak (ami adódott a jövőkutatás mint sajátos ismerethalmaz és mint tudományterület újszerűségéből, valamint a kutatás és az oktatás sajátos szerves egységéből, azaz: az oktatómunkához kapcsolódó tudományos kutatásban partnerségi alapon egyetemi hallgatók is részt vettek) különösen erős volt akkor a kisugárzó hatása. Ez ösztönözte leginkább, volt hallgatóin keresztül is, a jövőkutatás további kutatóhelyeken, egyetemeken való megjelenését és művelését. Ez az oka annak is, hogy a hazai jövőkutatók és a külföldi jövőkutatási műhelyek is a Kovács Géza professzor által alapított kutatóhelyet tekintik a hazai jövőkutatás bölcsőjének.

A magyar öngondoskodás sajátosságai

A magyar nyugdíjrendszerben 1998 óta egymás mellett működik a felosztó-kirovó és a kötelező tőkefedezeti pillér. Ezt a paradigmatikusnak tekintett reformot követően is több változtatás zajlott az elmúlt években, amelyek lényegében a nyugdíjparaméterek módosítására irányultak. Mára a nyugdíjreformról szóló diskurzus világszerte újra általánossá vált. A magyar nyugdíjviták középpontjában nem elsősorban az idősödő népesség növekvő aránya, hanem az alacsony foglalkoztatás és a csekély jogosultságszerzés áll. A hozzászólások ma már nem a felosztó-kirovó versus tőkefedezeti rendszer kérdéskörét érintik. A vitában újra és újra előkerül az öngondoskodás hangsúlyozása. A tanulmány egy felmérés adatain keresztül elemzi az öngondoskodás különböző formáinak elterjedtségét. A kérdőív tanulsága szerint a megkérdezettek jellemzően nem saját maguk hozták meg döntéseiket a vizsgált kérdésekben - a nyugdíjrendszerről és saját várható nyugdíjas élettartamukról korlátozott (és néha téves) ismeretekkel rendelkeznek. Az emberek öngondoskodásának túlhangsúlyozása a szerzők szerint meg nem engedhető optimizmus. /===/ Unfunded and mandatory funded pillars of the Hungarian pension system have been operating simultaneously since 1998. This reform, seen as paradigmatic, has undergone several changes in recent years, designed essentially to alter the pension parameters. Discourse on pension reform has become general again throughout the world. The pension debates in Hungary have focused less on the rising proportion of the elderly than on low employment and eligibility. Contributions to the debate these days are not about the question of an unfunded versus a funded system. The emphasis has repeatedly been on self-provision. The study analyses by means of survey data the extent of the various forms of self-provision. The survey shows that respondents have not typically made decisions of their own on the matter, for which they have limited (and sometimes false) information about the pension system and their life expectancy as pensioners. According to the authors, it is impermissibly optimistic to place excessive emphasis on people’s ability to provide for themselves.

A magyar felsőoktatási rendszer válaszai társadalmi-gazdasági kihívásokra. A felsőoktatás input-output elemzése versenykörnyezetben

A magyar felsőoktatás 2004-től számos tekintetben radikális fordulatot él át. Az abszolút tömegesedés időszaka véget ért. Továbbra is beszélhetünk ugyanakkor relatív tömegesedésről. A relatív tömegesedés a negatív demográfiai trenddel párosulva az egyik meghatározó kihívás a kormányzat és a felsőoktatási intézmények számára egyaránt. Az előadás ebből az alaphelyzetből kiindulva sorra veszi a felsőoktatási intézményeket input és output oldalon érő kihívásokat és szembesíti ezeket részben a szabályozási környezettel, másrészt pedig a stakeholderek igényeivel, illetve a felsőoktatási teljesítménnyel. A kihívások és kihívásokra adott válaszok egy tágabb regionális és globális térben is értelmezést nyernek.

A Magyar Közgazdasági Társaság 1920-as pénzügyi ankétja

Az első világháború egész Európa gazdagságát megingatta. Az országok pénzügyileg nehéz helyzetbe kerültek, és ennek eredményeképpen infláció, hiperinfláció jelent meg. A közgazdasági gondolkodók válaszokat kerestek a probléma megoldására, ennek egyik pontja volt az 1920-as magyar közgazdasági pénzügyi ankét.

A gyenge hazai innovációs teljesítmény intézményi magyarázatához. Vitaírás a nemzetközi innovációs versenyben való részvétel akadályairól (Towards an institutional explanation of the country's weak innovation performance)

Miért van a magyar gazdaság hasonlóan kritikus helyzetben, mint a rendszerváltást megelőző időkben? Miért nem sikerül az eladósodást megállítani, a gazdaságot konszolidálni, és fenntartható növekedési pályára állítani? Ennek közvetlen okát a szerzők a fejlődés féloldalasságában és a duális gazdasági szerkezetben látják. A piacgazdasági intézmények bevezetése ugyanis nem járt együtt az egész gazdaságot (vagy legalábbis annak nagy részét) átfogó, a tudásvezérelt információgazdaság felé mutató, gyors fejlődéssel. Számos indikátor azt jelzi, hogy az ország lemaradt a nemzetközi innovációs versenyben. Az innovációk elégtelensége azonban nem véletlen, nem exogén adottság, hanem a formális piaci intézmények mögött meghúzódó valós intézményi berendezkedéssel, a gazdaságban ténylegesen észlelhető magatartásmintákkal magyarázható. A piacgazdasági intézmények és jogi keretek, amelyek elvileg lehetőséget adnak az erőforrásokhoz való szabad és nyílt hozzáférésre, csak részben töltődtek meg tartalommal. Az országban még mindig meglehetősen korlátozott a sikeres belépés lehetősége a piaci és a politikai arénába, azaz a magyar társadalom - a north-i terminológiával élve - "korlátozott hozzáférésre alapozott társadalomként" írható le. Az a tény, hogy a piaci szereplők esélyei az államhoz és intézményeihez fűződő kapcsolatoktól függően nagyban különböznek egymástól, és a gazdasági szereplők rendszerszerűen használják e kapcsolatokat járadékszerzésre, lefojtja az innovációt, és újra és újra megakasztja a fejlődést. / === / Why is Hungary's economy still in a critical state similar to the one before the change of system? Why is the indebtedness not being halted, the economy consolidated or vital structural reforms performed? The authors see the direct cause in lopsided development and a dual economic structure. The introduction of market economic institutions was not followed by rapid, overall development towards a knowledge-led, information economy. Several indicators show how Hungary has fallen behind in competition for international innovation. The inadequacy is not a fortuitous, exogenous attribute, but explicable in terms of a real institutional setup underlying the formal market institutions, and of actual behaviour patterns found in the economy. Only in part has substance been gained by the institutions and legal frames of a market economy that theoretically would provide free and open access to resources. The scope for successful entry into the market or political arena remains very narrow, so that in Douglass North's terms, Hungary's is still "a society based on restricted access." Innovation is stifled and development repeatedly impeded by the fact that market players' chances differ widely depending on their connections with the state and its institutions and such connections are used regularly in rent-seeking.