Analysis of purchasing activity with discounted cash flow inventory models = Beszerzési tevékenység elemzése diszkontált pénzáramlású készletmodellel

A klasszikus tételnagyság probléma két fontosabb készletezési költséget ragad meg: rendelési és készlettartási költségek. Ebben a dolgozatban a vállalatok készpénz áramlásának a beszerzési tevékenységre gyakorolt hatását vizsgáljuk. Ebben az elemzésben a készpénzáramlási egyenlőséget használjuk, amely nagyban emlékeztet a készletegyenletekre. Eljárásunkban a beszerzési és rendelési folyamatot diszkontálva vizsgáljuk. A költségfüggvény lineáris készpénztartási, a pénzkiadás haszonlehetőség és lineáris kamatköltségből áll. Bemutatjuk a vizsgált modell optimális megoldását. Az optimális megoldást egy számpéldával illusztráljuk. = The classical economic order quantity model has two types of costs: ordering and inventory holding costs. In this paper we try to investigate the effect of purchasing activity on cash flow of a firm. In the examinations we use a cash flow identity similar to that of in inventory modeling. In our approach we analyze the purchasing and ordering process with discounted costs. The cost function of the model consists of linear cash holding, linear opportunity cost of spending cash, and linear interest costs. We show the optimal solution of the proposed model. The optimal solutions will be presented by numerical examples.

A nettó jelenérték maximalizálása erőforrás-korlátos projektekben - egy új harmóniakereső metaheurisztika (A harmony search metaheuristic for the resourceconstrained project scheduling problem with discounted cash flows)

Ebben a tanulmányban a szerző egy új harmóniakereső metaheurisztikát mutat be, amely a minimális időtartamú erőforrás-korlátos ütemezések halmazán a projekt nettó jelenértékét maximalizálja. Az optimális ütemezés elméletileg két egész értékű (nulla-egy típusú) programozási feladat megoldását jelenti, ahol az első lépésben meghatározzuk a minimális időtartamú erőforrás-korlátos ütemezések időtartamát, majd a második lépésben az optimális időtartamot feltételként kezelve megoldjuk a nettó jelenérték maximalizálási problémát minimális időtartamú erőforrás-korlátos ütemezések halmazán. A probléma NP-hard jellege miatt az egzakt megoldás elfogadható idő alatt csak kisméretű projektek esetében képzelhető el. A bemutatandó metaheurisztika a Csébfalvi (2007) által a minimális időtartamú erőforrás-korlátos ütemezések időtartamának meghatározására és a tevékenységek ennek megfelelő ütemezésére kifejlesztett harmóniakereső metaheurisztika továbbfejlesztése, amely az erőforrás-felhasználási konfliktusokat elsőbbségi kapcsolatok beépítésével oldja fel. Az ajánlott metaheurisztika hatékonyságának és életképességének szemléltetésére számítási eredményeket adunk a jól ismert és népszerű PSPLIB tesztkönyvtár J30 részhalmazán futtatva. Az egzakt megoldás generálásához egy korszerű MILP-szoftvert (CPLEX) alkalmaztunk. _______________ This paper presents a harmony search metaheuristic for the resource-constrained project scheduling problem with discounted cash flows. In the proposed approach, a resource-constrained project is characterized by its „best” schedule, where best means a makespan minimal resource constrained schedule for which the net present value (NPV) measure is maximal. Theoretically the optimal schedule searching process is formulated as a twophase mixed integer linear programming (MILP) problem, which can be solved for small-scale projects in reasonable time. The applied metaheuristic is based on the "conflict repairing" version of the "Sounds of Silence" harmony search metaheuristic developed by Csébfalvi (2007) for the resource-constrained project scheduling problem (RCPSP). In order to illustrate the essence and viability of the proposed harmony search metaheuristic, we present computational results for a J30 subset from the well-known and popular PSPLIB. To generate the exact solutions a state-of-the-art MILP solver (CPLEX) was used.

Készpénz optimalizálás GLPK program használatával (Cash flow management with GLPK software)

A készpénz-optimalizálás az operációkutatás régóta kutatott területe. Ebben a cikkben valós adatokon mutatok be egy banki készpénz-optimalizálást, melyet lineáris programozási feladatok segítségével végeztem el. A cikkben összehasonlítottam a determinisztikus és a sztochasztikus megközelítéseket is. A hagyományos készpénz-optimalizáción két területen léptem túl: egyrészt vizsgáltam a bankfiók valutagazdálkodását is, másrészről a bankfiókok közötti készpénzszállítás lehetőségét is. A vegyes egészértékű lineáris programozási feladatok megoldására a glpk nevű szabad hozzáférésű szoftvert használtam, így a cikkből képet kaphatunk a megoldó (solver) felhasználhatóságáról és korlátairól is. ___________ In recent years both operational research and quantitative ¯nance have paid much attention to cash management issues. In this paper we present a cash management study which is based on real world data and uses a mixed integer linear programming (MILP) model as the main tool. In the paper we compare deterministic and stochastic approaches. The classical cash management problem is extended in two ways: we considered the possibility of bank offices keeping more than one currency and also investigated the opportunity of cash transports between bank offices. The MILP problem was solved with glpk (GNU Linear Programming Kit), a free software. The reader can also get a feel of how to use this solver.

A cash flow-kimutatás szabályozásainak nemzetközi összehasonlítása és csoportosítása (International comparison and classification of Cash Flow Statement regulations)

Az egyes nemzetek számviteli szabályozásának vizsgálatánál az adott ország sajátosságaiból eredően részben eltérő szabályozások alakultak ki. Az induktív megközelítésű vizsgálatok jellemzően a szabályozási kérdések széles körét fogják át, de csak néhány tényező mentén közelítve. A cash flow-kimutatások témakörénél a legtöbbször csak azt nézték, hogy van-e előírás a kimutatás elkészítésére, de a részletekkel már kevésbé foglalkoztak. Ebből adódóan e területen viszonylag kis különbséget mutattak ki ezek a felmérések. A szerző kutatása szerint a nemzeti cash flow-kimutatások szabályozásának részleteiben eltérések tapasztalhatók, és ezek alapján a nemzetek klaszterelemzéssel hierarchikusan csoportokba rendezhetők. _____ Research has found that as a result of their particularities, different countries have established partly different accounting frameworks. Studies with inductive approaches typically encompass a wide range of regulatory issues, but based on a limited number of factors only. In the case of Statements of Cash Flows, most studies have so far only examined the existence of rules governing the presentation of the statement, without an in-depth analysis of the details. Therefore, these studies only found relatively minor differences in this field. The author’s research shows that many differences exist in the details of national Cash Flow Statement regulations, which makes it possible to classify the countries in groups using the method of hierarchical clustering.

How much is corporate cash-pooling worth? Modelling and simulation

The paper analyzes a special corporate banking product, the so called cash-pool, which gained remarkable popularity in the recent years as firms try to centralize and manage their liquidity more efficiently. The novelty of this paper is the formalization of a valuation model which can serve as a basis for a Monte Carlo simulation to assess the most important benefits of the firms arising from the pooling of their cash holdings. The literature emphasizes several benefits of cash-pooling such as interest rate savings, economy of scale and reduced cash-flow volatility. The presented model focuses on the interest rate savings complemented with a new aspect: the reduced counterparty risk toward the bank. The main conclusion of the analysis is that the value of a cash-pool is higher in case of firms with large, diverse and volatile cash-flows having less access to the capital markets especially if the partner bank is risky and offers a high interest spread. It is also shown that cash-pooling is not the privilege of large multinational firms any more as the initial direct costs can be easily regained within a year even in the case of SMEs.

Corporate cash-pool valuation in a multi-firm context: a closed formula

Following our earlier paper on the subject, we present a general closed formula to value the interest savings due to a multi-firm cash-pool system. Assuming normal distribution of the accounts the total savings can be expressed as the product of three independent factors representing the interest spread, the number and the correlation of the firms, and the time-dependent distribution of the cash accounts. We derive analytic results for two special processes one characterizing the initial build-up period and the other describing the mature period. The value gained in the stationary system can be thought of as the interest, paid at the net interest spread rate on the standard deviation of the account. We show that pooling has substantial value already in the transient period. In order to increase the practical relevance of our analysis we discuss possible extensions of our model and we show how real option pricing technics can be applied here.

Business Value of IT Investment: The Case of a Low Cost Airline’s Website

Using the case of a low cost airline company’s website we analyze some special research questions of information technology valuation. The distinctive characteristics of this research are the ex post valuation perspective; the parallel and comparative use of accounting and business valuation approaches; and the integrated application of discounted cash flow and real option valuation. As the examined international company is a strategic user of e-technology and wants to manage and account intangible IT-assets explicitly, these specific valuation perspectives are gaining practical significance.

Pénzgazdálkodási szokások hatása a működőtőkére (The effect of financial management habits on operating capital. The example of the Hungarian Post Office)

A hálózatos iparágakban, ahogy a postai szolgáltatásoknál is, a forgalomban lévő készpénz nagyméretű működőtőkét jelenthet. A Magyar Posta a levél- és csomagkézbesítésen kívül jelentős készpénzforgalmat bonyolít le: nyugdíjakat, segélyeket és készpénz-átutalási megbízásokat továbbít. A forgalom napi ingadozása a vállalat likvideszköz-igényét jelentősen meghatározza. A posta esetében a postahivatalok készpénzgazdálkodása jól működő hüvelykujjszabályokon keresztül történik, ezek a szabályok döntési teret hagynak a hálózat heterogén egyedi szereplőinek. Az egyedi készletezési viselkedést a vállalati működőtőke meghatározásakor figyelembe kell venni. A tanulmány az egyedi készletezési szokások modellezésére új módszertant ajánl, majd a viselkedésmintákat csoportosítva a pénzkészletezésnek, a vállalati működőtőke szintjének és a vállalati likviditási pozíciónak a kapcsolatát elemzi. / === / The cash in circulation within network industries such as post-office services can repre-sent a sizeable quantity of operating capital. The Hungarian Post Office, besides han-dling mail, handles a significant amount of cash turnover, forwarding pensions, welfare benefits, and cash orders. Fluctuation in the daily volume of these is a strong factor in determining the company's liquidity requirements. The management of cash in post of-fices is governed by rules of thumb that operate well; the regulations leave decision-making scope for the diverse individual actors in the network. Attention has to be paid to individual cash holding when determining the corporate operating capital. The study suggests a new methodology for modelling the individual cash-holding habits, and goes on to group the behaviour patterns by analysing the connection between cash holding, level of corporate operating capital, and corporate liquidity position.

Devizás tételek értékelése. A számviteli szabályozás és a gazdálkodók döntéseinek összefüggései (Exchange differences from accounting perspective – regulation and business decision)

Az elmúlt években hazánkban a svájcifrank- és a japánjen-alapú hitelezés gyakorlatilag megszűnt, a devizaalapú hitelek folyósításának feltételei szigorodtak, a már meglévő portfólió romlott, a hitelezők által elszenvedett veszteség megnőtt. A számviteli előírások azonban alig változtak, azaz a jelenlegi szabályozás képes a számviteli törvény által alapvető célként megjelölt megbízható és valós kép bemutatására. A számviteli megközelítés szerint a deviza- és a devizaalapú ügyletek között nincs lényegi különbség, az aktiválási, értékelési, valamint értékvesztés-képzési szabályok megegyeznek. A probléma nagyságrendjének bemutatása után ismertetem a devizás vagyonrészek értékelésével kapcsolatos szabályok változását azok indokaival együtt. Ezután bemutatom a különféle alkalmazott árfolyamok hatásait a beszámolóra, s az alkalmazható árfolyamok és a mérlegben megjelenő devizapozíciók összefüggéseit. A devizás követelésekre képzendő értékvesztés témakörben bemutatom az év végi zárási feladatok sorrendjét, valamint a deviza- és a devizaalapú ügyletek értékvesztése közötti különbségeket is. _______ Loan fi nancing in Swiss Franc and Japanese Yen has disappeared in the last few years, fi nancing in foreign currency has become more diffi cult, while the actual loan portfolio has worsened, losses born by fi nancial institutions have increased. Despite this, the accounting prescriptions have hardly changed, which can be seen as if the current regulation is able to provide the fair and true picture. According to the accounting approach, there is no material difference between FX and FX-denominated deals: rules on the recognition in the balance sheet, valuation and loan loss provisions are identical. In this article – after highlighting the magnitude of the problem -, I introduce the changes in the rules regarding items in foreign currency and the reasons behind those changes. In the next part, I investigate the impact of application of different FX rates on the fi nancial statement and their correspondence with the FX-position reported in the Balance sheet. Later, I discuss the adequate order of the periodical accounting closing tasks, and the differences between impairment of receivables to be settled and denominated in foreign currency, or only denominated in FX with Forint Cash Flow.

A geometriai Brown-mozgás feltevésének elfogadhatósága a reálopciók értékelésében (The acceptability of the assumption of geometric brownian motion in the valuation of real options)

A reálopciók a döntési rugalmasság megtestesítőiként jelen vannak a vállalatvezetők mindennapjaiban, és cégtől függően jelentős értéket képviselhetnek. Értékelésük a hagyományos diszkontált pénzáramlás módszerekkel csak korlátozottan lehetséges, ezért alternatívaként felmerül a pénzügyi opcióárazás módszertana, amelynek hagyományos változatai az alaptermék alakulásáról geometriai Brown-mozgást feltételeznek. A cikk ezt a feltevést veszi górcső alá a reálopciókra történő alkalmazás szempontjából, és megmutatja, hogy habár önkényesnek tűnhet, valójában nem pusztán egy matematikai szempontból kényelmes megoldás, hanem pénzügyileg is elfogadható feltétel. _______ Real options represent the fl exibility of decision-making, and are thus part of the everyday work of corporate executives, often having great value. Valuing them with the use of traditional Discounted Cash Flow models has limited relevance, therefore arises the alternative methodology of fi nancial option pricing, the traditional versions of which assume that the price of the underlying asset follows Geometric Brownian Motion. The paper examines this assumption from the aspect of real option valuation and shows that although it might seem arbitrary, it is not only a mathematically convenient choice, but also a fi nancially acceptable one.

Demográfiai hatások és implicit hozamok kapcsolata a nyugdíjrendszerekben = The relationship of demographic effects and implicit returns in pension systems

E tanulmány központi témája a nyugdíjrendszerek implicit hozama. Az együtt élő nemzedékek figyelembevételével felépülő nyugdíjmodellekben kétféle implicit hozamot különböztetünk meg. A hosszmetszeti implicit hozamot valamely adott nemzedékhez tartozó, különböző években esedékes pénzáramlások alapján, a keresztmetszeti implicit hozamot pedig több, különböző nemzedék adott évben jellemző pénzáramlásai alapján számíthatjuk ki. A hosszmetszeti és keresztmetszeti implicit hozamok értékeit és a közük lévő összefüggéseket a tőkefedezeti, a névleges egyéni számlás és a hagyományos felosztó-kirovó nyugdíjrendszerek egyszerű elméleti modelljeiben hasonlítjuk össze. A számításokhoz használt modellkeret fontos eleme a várható élettartam figyelembevétele. Az eredmények azt mutatják, hogy a maximális és a várható élettartam eltérésekor a hosszmetszeti és a keresztmetszeti implicit hozamok közötti összefüggések még egyszerű elméleti modellben is meglehetősen összetettek lehetnek. ____ The focus of this study is on the implicit returns of pension systems. Two types are analysed using an overlapping generations model: the calculation of longitudinal\" return is based on cash flows in different years belonging to a given generation, while cross-section\" implicit return is calculated in a given year with cash flows of multiple generations. Values and relationships of longitudinal and cross-section implicit returns are compared in simple theoretical models of fully funded\", notional defined-contribution\" and traditional pay-as-you-go\" pension systems. An important element of the theoretical model is the inclusion of an assumption about life expectancy. Model results point to the complexity of the relation between longitudinal and cross-section implicit returns, if expected and maximum life expectancy differ. The study maps and introduces these complex relationships.

Devizaárfolyam-kockázat, kamatlábkockázat, vállalatfinanszírozás. A vállalat értéke és a csődvalószínűség mint sztochasztikus folyamat

E cikkel az a célunk, hogy vitát provokáljunk, de legalább elgondolkodtassunk több kutatót is. Egy olyan – lehetőleg minél egyszerűbb – stilizált vállalatot igyekeztünk konstruálni, amelyben egyfelől explicit megjelennek a reálváltozók (működés, termelés, beruházás, készletezés, export, import), másfelől a modell önálló változóként tartalmazza egy vagy több ország inflációs rátáját, valamint az olyan természetüknél fogva nominális változókat, mint az árbevétel, a hitel, a számviteli eredmény, a cash flow, az árfolyamok és a kamatlábak. Az elvi kereteken belül különféleképpen modellezhetjük, miként hat az infláció a kamatlábakra és a devizaárfolyamokra. Ezen belül külön izgalmas kérdés, hogy teljesen semleges-e az infláció hatása, amennyiben azonos mértékben hat a bevételekre, kiadásokra, devizaárfolyamokra és a különböző futamidejű kamatlábakra. Függvénye-e a vállalat reálértéke az infláció szintjének és dinamikájának? Szimulációs modellünk megkísérli egyetlen dinamikus sztochasztikus számolási keretbe integrálni a pénzügyek különböző területein igen eltérő módon kezelt problémákat. Bemutatjuk, hogy a termelés, az infláció és a devizaárfolyamok jövőbeli volatilitása, valamint korrelációja miként befolyásolja a vállalat értékének eloszlását, illetve megvizsgáljuk a különböző finanszírozási formáknak a vállalati eredményességre és likviditásra gyakorolt hatását. Értékeljük továbbá a vállalat idő előtti bezárásának lehetőségét mint reálopciót.

A hitelezői érdekhordozó megjelenésének vizsgálata a számviteli beszámolókban – A vállalatmérettel összefüggő szabályozásbontás tükrében

A kutatás a hasznosság oldaláról közelíti meg a témát, s azt vizsgálja, hogy a szabályozás összhangban van-e a hazai gyakorlattal. A pénzügyi helyzettel összefüggő információk az érdekhordozók közül elsődlegesen a hitelezők (tágabb értelmezésben a szállítókat is magában foglalja) számára fontosak. Így ezen információk előállítása csak akkor minősül hasznosnak, ha egyáltalán megjelenik olyan érdekhordozó, aki igényli azt. A számviteli törvény a méret alapján tesz különbséget a cash flow-kimutatás készítési kötelezettségében, ezért a szerző a vállalati sokaságot ez alapján kettébontva elemezte a hitelezői kötelezettségek megjelenését. A varianciaelemzés azt mutatja, hogy – összehasonlítva a nagyobb cégekkel – a hitelező mint érdekhordozó a kisebb vállalkozásoknál szignifikánsan kisebb arányban jelenik meg. Ez alapján a méret szerint történő megkülönböztetés indokoltnak tűnik, azonban további vizsgálat keretében lehetne még elemezni, hogy az értékhatárok jó helyen vannak-e ebből a szempontból, esetleg szükség lenne-e egyéb tényezők (például a hitelezői kötelezettségek arányának) bevonására az előírásokra vonatkozó különbségtételnél.

Some fairytales about risk management

When I started writing this paper, I thought I would only be writing about the parallel between the mathematical theory of inventory and production – as a familiar model of operations research – and liquidity management. And then during the writing process, predictably enough I must say, the scandals surrounding the Buda-Cash and Quaestor brokerages erupted. Likewise in this period, the debate about foreign currency lending gained fresh impetus; about who made which mistakes when, or whether there was anyone who didn’t make mistakes. The most surprising twist revealed in the Buda-Cash and Quaestor cases – beyond alleged losses running into several hundreds of billions of forints – was that all this could be accumulated in 15 years of selfless effort. And even if this information proves to be comment born of initial over-excitement, it still demands an explanation one way or another. If it’s true, then how can this be? And if it isn’t, then what made it appear as if this is what happened? The questions and contradictions are obvious. But the main questions are these: What do risk managers actually do? What do we pay them for? And how far can we trust them?

Esti mesék a kockázatról

Amikor ezt a dolgozatot elkezdtem, még arra gondoltam, hogy csak az operációkutatás közismert modellje, a raktárkészletezés matematikai elmélete és a likviditáskezelés közötti párhuzamról fogok írni. A dolgozat írása közben törtek ki a Buda-Cash és a Quaestor körüli, azt kell mondanom, ügyeletes botrányok. Ugyancsak ebben az időszakban kapott újabb lendületet a devizahitelezéssel kapcsolatos vita: ki mikor mit hibázott, illetve volt-e bárki, aki ne hibázott volna? A Buda-Cash- és a Quaestor-ügyben felmerülő, legmeglepőbb fordulat az állítólagos több százmilliárd forint veszteségen túl az volt, hogy mindezt tizenöt év áldozatos munkájával sikerült összehozni. Még ha ezek az információk első felindulásból született megjegyzések, akkor is magyarázatra szorulnak. Így vagy úgy. Ha igaz, akkor hogyan képzelhető ez el, ha nem igaz, akkor miből ered az a látszat, hogy ez így történt? A felmerülő kérdések és az ellentmondások nyilvánvalóak. A legfőbb kérdés azonban a következő: mit is csinálnak a kockázatkezelők? Miért is fizetjük őket? Mennyire bízhatunk bennük?