A kelet-közép-európai régió a XXI. századi geopolitika nagy sakktábláján

A Krím-félsziget 2014. évi márciusi orosz annektálása nyomán az ortodox geopolitika újjászületéséről beszélnek a nemzetközi politikai elemzők. Mindez egyben egy új, többpólusú korszak kezdetét is jelenti. Míg az USA külpolitikailag egyre inkább visszahúzódik, és befelé fordul, addig a nagy feltörekvő piacok visszatérnek a katonai erő révén a „hard power” alkalmazásához. Oroszország az eurázsiaiság geopolitikai elvét alkalmazva egyre inkább szárazföldi hatalommá válik. Tengeri pozíciója ugyanakkor kétséges, hiszen csak a szevasztopoli kikötő biztosítja az orosz tengeri flotta kijutását a meleg tengerekre. Az euroatlanti erőtér és Oroszország közötti mélyülő „szakadék” révén a kelet-közép-európai térség egyre inkább ütközőzónává válik. A 2015-től megalakuló Eurázsiai Uniónak köszönhetően ugyanakkor hazánk „hídállammá” is válhatna Kelet és Nyugat között.