Validációs eljárások a csődelőrejelző modellek teljesítményének megítélésében

A szerző célja, hogy bemutassa és összevesse a szakirodalomban leggyakrabban alkalmazott validációs eljárásokat a csődelőrejelzés területén. Fő kutatási kérdése annak vizsgálata, hogy befolyásolják-e a csődmodellek előrejelző képességét mérni hivatott találati arány nagyságát a különböző validációs módszerek. A kérdésre ezer hazai vállalkozás adataival végzett empirikus vizsgálat eredményei alapján ad választ. Tanulmányában a C4.5 eljárást alkalmazza, ami a hazai szakirodalomban kevésbé elterjedt módszer, ezért röviden kitér elméleti hátterének ismertetésére is. Bemutat egy formulát, amely lehetőséget nyújt a statikus pénzügyi mutatók időbeli változásának figyelembevételére a csődmodellekben.