Hajózni muszáj! - A GDP, az ökológiai lábnyom és a szubjektív jóllét stratégiai összefüggései ("Navigare necesse est." The connections between GDP, ecological footprint, and subjective welfare)

A tanulmányban országok környezetterhelését és jóllétét vizsgáljuk. A környezetterhelést vizsgáló klasszikus I = PAT azonosság célszerű átrendezésével és továbbgondolásával két térképet szerkesztünk, amelyek egy véges, korlátozott erőforrású világban segítik a stratégiai döntéshozatalt. A térképek adatait a bruttó hazai termék, az ökológiai lábnyom, illetve a szubjektív jóllét mutatói szolgáltatják, ezek az információk a világ országaira ma már széles körben rendelkezésre állnak. Bemutatjuk a gazdasági tevékenység és a szubjektív jóllét kapcsolatát, s az erre épülő 12 stratégiát, majd a szűkös természeti erőforrásokkal számot vető újabb 12 stratégialehetőséget tárgyaljuk. A gazdasági tevékenységet, a környezeti korlátokat és az emberi boldogságot egyszerre szem előtt tartó modell alapján nyilvánvaló a makroszintű következtetés: napjainkban a gazdasági tevékenység, illetve az emberi jóllét dematerializációja szükséges és kívánatos célkitűzés /===/ The study examines countries' ecological footprint and welfare. Rearranging and developing the classic I = PAT equation, the author has devised two maps to assist strategic decision-making in a world of finite, limited resources. The data on the maps – GDP, ecological footprint, and subjective welfare indices – are all widely available all over the world. The relation between economic activity and subjective welfare is presented and twelve strategies built upon them, before discussing twelve further strategies based on scarce natural resources. Using a model that considers economic activity, environmental constraints and human happiness concurrently, it becomes obvious that dematerialization of economic activity and human welfare are a necessary and desirable objective.

Vertikális korlátozások - növelik vagy csökkentik a jólétet? Érvek az irodalomból = Vertical constraints - do they increase or reduce welfare? Arguments in the literature

A vertikális korlátozások témaköre a versenypolitika és -szabályozás egyik legfontosabb, de mindenképpen legtöbb vitát generáló területe. A téma magyar irodalma elsősorban elméleti kérdésekkel foglalkozik, mellőzve a konkrét iránymutatásokat a probléma kezelésére. Először röviden bemutatjuk a vertikális korlátozások indokait és hatásmechanizmusát magyarázó teoretikus irodalmat, felsorolva azok hatékonyságnövelő hatását hangsúlyozó érvrendszereket, illetve a versenykorlátozás lehetőségét tárgyaló modelleket is. Ezután bemutatjuk, hogy milyen fontos empirikus vizsgálatokat végeztek ezen elméletek vizsgálatára, és milyen következtetések vonhatóak le a tapasztalatokból. _________ The field of vertical constraints is one of the most important in competition policy and regulation, but one that generates the most debate. Hungarian literature on the subject deals primarily with theoretical questions, refraining from offering specific guidelines for handling the problem. The paper first covers briefly the causes of the vertical constraints and the Hungarian theoretical literature on its effective mechanism, listing the system of arguments that point to its effect of increasing efficiency and the models that discuss the possibility of limiting competition. The paper then presents the major empirical examinations made of these theories and the conclusions drawn from that experience.