Megtakarítások és külső finanszírozás az amerikai gazdaságban. A hitelpiaci válság háttere (1997-2007) (Savings and external financing in the American economy. The background to the credit-market crisis (1997–2007))

A tanulmány nem az aktuális hitelpiaci válság enyhítésének kérdésével foglalkozik, hanem az amerikai gazdaság elmúlt négy évtizedének általános és az utolsó tíz évének konkrét beruházási-megtakarítási és növekedési tendenciáit igyekszik feltárni. Azt vizsgálja, hogy milyen mélyebb, belföldi eredetű szerkezeti okai vannak a nemzetközivé dagadt jelzáloghitel-válságnak. A cikk a nyitott gazdaság külső finanszírozással összefüggő mérlegazonosságainak alapján arra a következtetésre jut, hogy az ingatlanpiaci visszaesés és a kibocsátás zsugorodása az Egyesült Államok gazdaságában már több mint másfél évtizede kialakult kedvezőtlen, de még tovább romló belföldi megtakarítási folyamatok következménye. A jelzálogpiac krízise és a lakásépítés drámai visszaesése a túlfogyasztásra és túlhitelezésre ösztönző pénzügyi környezet eredménye. A lakáspiaci és a hitelezési ciklusok pénzügyi innovációkkal történő megnyújtása inkább növelte, mint csökkentette a kibocsátásingadozás érzékenységét. A legfőbb hitelezők Kína, Japán, Németország inkább dolláralapú amerikai vállalati felvásárlásokkal ellensúlyozták a dollárgyengülésből elszenvedett veszteségeiket. 1997-2007 között az Amerikából külföldön befektetett dolláraktívák - javarészt a valuta leértékelődése nyomán - jelentős hozamemelkedést élveztek, és számottevően tompították a belföldön képződött jövedelmek csökkenését. A dollárleértékelődés az eszköz- (és nemcsak az áruexport) oldalon is előnyöket hozott számos nagyvállalatnak. / === / Rather than dealing with the immediate policy steps to dampen the crisis, this paper attempts to reveal the worsening savings/consumption pattern of the US economy over the last ten years. Based on the closed logic of open-economy GDP-accounting, it argues that the current crisis is deeply rooted in shrinking public and private savings trends discernible as early as 1997. The current mortgage-market crisis and deep fall in new residential housing are products of a distorted financial environment that encourages over-borrowing and over-consumption. Expansion of the credit cycle through successive financial innovations has increased, not decreased output volatility. But the main foreign lenders to the US—Japan, China and Germany—have managed to offset their losses on US securities by buying into US companies. Large US firms have also benefited from rapid dollar depreciation as USD-denominated yields on their foreign assets experienced strong run-ups. The weak dollar has also helped American firms with large assets on foreign markets. So there were strong benefits for the US, not just on the goods-export side, but on the asset side, an aspect rarely emphasized.

Törlesztés válság idején a diákhitel törlesztésében bekövetkezett változások vizsgálata (Changes in Hungarian student loan repayments due to the crisis)

A 2008–2009-es pénzügyi válság hatására a magyarországi felsőoktatási hallgatók tanulmányait hitelekkel segítő Diákhitel Központ visszafizetési könnyítés lehetőségét ajánlotta fel a már törlesztési szakaszban lévő ügyfelei számára. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy kik és hányan éltek a törlesztési mérséklés lehetőségével, és az emiatt elmaradó bevételek mennyire befolyásolhatják a Diákhitel Központ rövid és hosszú távú működését. Az derült ki, hogy az előírt törlesztéseikkel elmaradók nagyobb arányban kérték a mérséklést, mint a teljes törlesztői populáció. A törlesztési viselkedések változásának elemzése a válság hatásának érezhető visszahúzódását mutatja a 2010-es évben. Figyelmet érdemel az a tény, hogy a felsőfokú végzettséget szerző adósok törlesztési fegyelme nem elég erős. / === / After the world wide financial crisis in 2008/2009, the Student Loan Center in Hungary offered the following opportunity to its customers who were in the repayment period: they can pay a reduced amount of the installments for at most two years. In the present paper we study the group of customers who chose the opportunity of reduced installments. The effect of the delayed repayments on the short-term and long-term operations of the Center is also investigated. It turned out that the customers who already got into arrears asked for the reduction in a larger proportion than the whole population. The study of the customers in the repayment period shows that the impact of the financial crisis has decreased significantly. The disciplined repayment of the customers after graduation is not strong enough.

Környezeti kockázatok felmérése. Paraméterek bizonytalanságának hatása a kockázatkezelési döntéshozatalra = Assessment of environmental risks – effects of parameter uncertainty to the risk management decisions

A környezeti kockázatok megfelelő felmérése és kezelése napjaink egyik legfontosabb kérdése, nemcsak a szakmai, hanem a széles értelemben vett közvélemény számára. A szerző cikkében azt vizsgálja, hogy a környezeti kockázatok felmérésének milyen megközelítései vannak. Kulcskérdésként pedig arra koncentrál, hogy a kockázatkezelési döntéseket hogyan befolyásolja a becslések bizonytalansága. Először a környezeti kockázat definícióját adja meg, majd azt mutatja be, hogy a környezeti kockázatok kezelésére vonatkozó megközelítések milyen párhuzamban állnak a pénzügyi rendszerrel, mint komplex rendszerre vonatkozó megközelítésekkel. Végül a jelenleg legnagyobb kockázatoknak tartott környezeti kockázatokat ismerteti röviden. A cikk második részében kockázatkezelési alternatívákat mutat be, és azt, hogy a kockázatkezelési lépések kiválasztását befolyásolja a bizonytalanság. Ezt illusztrálandó Brouwer-Blois (2008) modelljét használva a soklépéses szimulációt és alternatív döntési kritériumot – a kritikus (extrém) költség-hatás mutatót – alkalmazza. _____________ Adequate assessment and management of environmental risks is a key question nowadays also for professional experts and also for the overall public. In this article the author examines the different approaches concerning environmental risks. He concentrates as a key question the influence on risk management decisions of uncertainties raised by our estimations. First he analyses the definition of environmental risks, and he shows the similarities and differences between approaches concerning environmental risks and risks threatening financial system, and finally he gives short overview on the most current environmental risks. In the second part of the paper he presents risk management alternatives and analyses the influential power of uncertainty on risk management decisions. In order to illustrate this phenomenon the author applies the model of Brouwer-Blois (2008) with multistep simulation and an alternative decisive criterion, the ranking based on critical (extreme) cost to effect measure.

Magyar alkalmazkodás az Európai Unió monetáris együttműködéséhez - tanulságok (Hungarian adaption to the monetary cooperation)

A cikk röviden összefoglalja az optimális valutaövezetek elméletének fejlődési állomásait, miközben felvet néhány kérdést a 2008-ban kezdődött válsággal kapcsolatban. Ezt követően áttekinti az elmélet és a válság által felvetett problémákra a gazdasági és monetáris unió által adott válaszokat. Végül az elmélet, az európai szabályozás aktuális állapota és a hazai tapasztalatok, lehetőségek tükrében megvizsgálja, hogy a jelenlegi helyzetben Magyarországnak milyen érdekei és ellenérdekei fűződhetnek az euró bevezetéséhez. Az írás kísérletet tesz arra, hogy kijelölje a hazai gazdaságpolitika kívánatos irányvonalát. _______ The article briefly summarizes the developments of the optimum currency area (OCA) theory, while states some questions regarding the crises starting in 2008. Secondly, it reviews the solutions given by the economic and monetary union to the problems raised by the OCA theory and the crisis. Thirdly, it evaluates the pros and cons for Hungary to introduce the euro as its own currency in the light of the OCA theory, the state of the European legislation and the Hungarian track record and possibilities. Finally, it shows the desired direction for the official Hungarian economic and financial policy.