Európai Unió: túlélés vagy távlati tervezés – az állam változó szerepei (European Union – survival or long term planning?)

Az EU-ban, a mai állapotok szerint, csak „transzferunióról” beszélhetünk és nem egységes piacról. Az eurós pénzfolyamatok eltorzítva közvetítik a versenyképességet is: mind az árukban és vagyontárgyakban, mind – főleg – a pénzügyi eszközökben megtestesült munkákat/teljesítményeket rosszul árazzák. Egy ilyen keretben különösen könnyen alakul ki az, amit potyautas-problémának nevezünk, vagyis ahol tényleges vagy mérhető teljesítményleadás, vagy éppen fizetés nélkül lehet fogyasztani, és túl olcsón lehet szabad forrásokhoz jutni. Az eurózóna számos közvetítő mechanizmusában is tökéletlen. A sok, szuverénadósság-présbe került tagország között van kicsi, közepes és nagy is. Ez a tény, valamint az általános növekedési és munkapiaci problémák, egyértelműen „rendszerszintű zavarokat” jeleznek, amelyeket ebben a dolgozatban teljesítmény közvetítési-átviteli problémának hívunk, és ezért egy szokatlan, ám annál beszédesebb, elektromosenergia-átviteli rendszeranalógiával segítünk értelmezni. Megmutatjuk, hogy egy jó nagyvállalat miért jobb pénzügyi tervező, mint egy azonos méretű állam. _____ Why are ill-defined transfer mechanisms diverting valuable assets and resources to the wrong destination within the EU? Why do we witness ongoing pressure in the EU banking sector and in government finances? We offer an unusual answer to these questions: we apply an analogy from physics (from an electric generation and distribution network) to show the transmission inefficiency and waste, respectively, of the EU distribution mechanisms. We demonstrate that there are inherent flaws in both the measurement and in the distribution of assets and resources amongst the key EU markets: goods, money and factor markets. In addition, we find that when international equalizer mechanism is at work (cohesion funds allocated), many of these equity functions are at risk with respect to their reliable measurement. Especially are at risk the metered load factors, likewise the loss/waste factors. The map of desired outcomes does not match the real outcome, since EUtransfers in general are put to work with low efficiency.

A kvázi- és általánosított hiperbolikus diszkontálás hosszú távon (Quasi- and Generalized Hyperbolic Discounting in Long Term)

Az intertemporális döntések fontos szerepet játszanak a közgazdasági modellezésben, és azt írják le, hogy milyen átváltást alkalmazunk két különböző időpont között. A közgazdasági modellezésben az exponenciális diszkontálás a legelterjedtebb, annak ellenére, hogy az empirikus vizsgálatok alapján gyenge a magyarázó ereje. A gazdaságpszichológiában elterjedt általánosított hiperbolikus diszkontálás viszont nagyon nehezen alkalmazható közgazdasági modellezési célra. Így tudott gyorsan elterjedni a kvázi-hiperbolikus diszkontálási modell, amelyik úgy ragadja meg a főbb pszichológiai jelenségeket, hogy kezelhető marad a modellezés során. A cikkben azt állítjuk, hogy hibás az a megközelítés, hogy hosszú távú döntések esetén, főleg sorozatok esetén helyettesíthető a két hiperbolikus diszkontálás egymással. Így a hosszú távú kérdéseknél érdemes felülvizsgálni a kvázi-hiperbolikus diszkontálással kapott eredményeket, ha azok az általánosított hiperbolikus diszkontálási modellel való helyettesíthetőséget feltételezték. ____ Intertemporal choice is one of the crucial questions in economic modeling and it describes decisions which require trade-offs among outcomes occurring in different points in time. In economic modeling the exponential discounting is the most well known, however it has weak validity in empirical studies. Although according to psychologists generalized hyperbolic discounting has the strongest descriptive validity it is very complex and hard to use in economic models. In response to this challenge quasi-hyperbolic discounting was proposed. It has the most important properties of generalized hyperbolic discounting while tractability remains in analytical modeling. Therefore it is common to substitute generalized hyperbolic discounting with quasi-hyperbolic discounting. This paper argues that the substitution of these two models leads to different conclusions in long term decisions especially in the case of series; hence all the models that use quasi-hyperbolic discounting for long term decisions should be revised if they states that generalized hyperbolic discounting model would have the same conclusion.