Vertikális korlátozások - növelik vagy csökkentik a jólétet? Érvek az irodalomból = Vertical constraints - do they increase or reduce welfare? Arguments in the literature

A vertikális korlátozások témaköre a versenypolitika és -szabályozás egyik legfontosabb, de mindenképpen legtöbb vitát generáló területe. A téma magyar irodalma elsősorban elméleti kérdésekkel foglalkozik, mellőzve a konkrét iránymutatásokat a probléma kezelésére. Először röviden bemutatjuk a vertikális korlátozások indokait és hatásmechanizmusát magyarázó teoretikus irodalmat, felsorolva azok hatékonyságnövelő hatását hangsúlyozó érvrendszereket, illetve a versenykorlátozás lehetőségét tárgyaló modelleket is. Ezután bemutatjuk, hogy milyen fontos empirikus vizsgálatokat végeztek ezen elméletek vizsgálatára, és milyen következtetések vonhatóak le a tapasztalatokból. _________ The field of vertical constraints is one of the most important in competition policy and regulation, but one that generates the most debate. Hungarian literature on the subject deals primarily with theoretical questions, refraining from offering specific guidelines for handling the problem. The paper first covers briefly the causes of the vertical constraints and the Hungarian theoretical literature on its effective mechanism, listing the system of arguments that point to its effect of increasing efficiency and the models that discuss the possibility of limiting competition. The paper then presents the major empirical examinations made of these theories and the conclusions drawn from that experience.

A közalkalmazotti béremelés hatása a tanárok pályaelhagyási döntéseire (The effect of a public-sector pay increase on teachers attrition)

A tanárok pályaelhagyási döntését vizsgálva, a tanulmány a következő két kérdésre keresi a választ. Milyen szerepet játszanak e döntésekben a keresetek, alternatív kereseti lehetőségek? Hogyan hatott a tanárok pályaelhagyására a 2002. évi közalkalmazotti béremelés? Az elemzéshez az OEP-ONYF-FH összekapcsolt nagymintás adatbázis felhasználásával kétféle modellt becsült a szerző: 1. két lehetőséget megkülönböztetve (elhagyja a tanári pályát/nem hagyja el) Cox-féle arányos hazárdfüggvényeket, 2. a pályaelhagyás okai között a más állásba kerülést és az egyéb pályaelhagyási okokat megkülönböztetve versengő kockázati modelleket. Az eredmények azt mutatják, hogy a kereseti lehetőségek hatnak a pályaelhagyási döntésekre. A magasabb jövedelem és magasabb relatív kereset csökkenti annak valószínűségét, hogy egy tanár elhagyja a pályát, és más pályán helyezkedjen el, vagy nem foglalkoztatotti státusba kerüljön. A közalkalmazotti béremelés átmenetileg csökkentette a pályaelhagyás valószínűségét a fiatal tanárok körében, de a hatás egy-két év alatt eltűnt. Az 51 évesnél idősebb tanárokat pedig inkább a pályán tartotta a béremelés, csökkentette annak valószínűségét is, hogy más pályán helyezkedjenek el, vagy hogy nem foglalkoztatotti státusba kerüljenek. ______ The paper investigates teachers decisions to leave the profession. It first examines the role in such decisions of pay compared with earnings in alternative occupations, and then discusses how the public-sector pay increase of 2002 af-fected exit decisions by teachers. Duration models were estimated using large merged administrative data sets. First binary-choice Cox proportional hazard models (leaving teaching profession or not), then competing risk models that distinguish exits to another occupation and exits to a non-working state. Results show that earnings matter. Higher wages reduce the probability of exiting teacher profession to go to another occupation or to non-employment. The public-sector pay increase decreased the probability of inexperienced teachers leaving the teacher profession temporarily, but the effect disappeared after one or two years. For experienced teachers over 51 years old, the wage increase was found to reduce attrition.