Az innováció hatása a vállalati teljesítményre és versenyképességre (The impact of innovation activities on firm's performance and competitiveness)

A tanulmány az innovációnak a vállalati teljesítményre és a versenyképességre gyakorolt hatását vizsgálja, valamint a magyarországi innováció gazdasági környezetének néhány elemét próbálja feltérképezni a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség Kutató Központjának 2009-es felmérése alapján. A termékinnováció fontos szerepet játszik a versenyképes vállalatok sikerében, azonban - elsősorban adatbázisunk keresztmetszeti jellege miatt - az eljárásinnovációról ezt nem tudjuk megállapítani. Ugyancsak nem találtunk szignifikáns kapcsolatot az innováció és a termelékenység között. Az innovatív vállalatok nagyobb valószínűséggel vesznek részt a külkereskedelemben, nagyobb arányban vannak külföldi tulajdonban, s az innovációs folyamat során leginkább saját tudásbázisukra támaszkodnak. Az innováció egyik fő hátráltató tényezőjének tartják az állam szerepét, gyakran néznek szembe finanszírozási problémákkal és a piaci szereplők új termékek iránti igénytelenségével. _____ The paper deals with the impact of innovation on performance and competitiveness based on firm-level data. The research is based on a survey conducted by the Competitiveness Research Centre at Budapest Corvinus University. According to the econometric analysis, the firms that are more innovative are export oriented and foreign owned. Product innovation has an eminent role in competitiveness, but no significant relationship was found between innovation and productivity. As for sources of innovation, internal ones are more important than universities, customers or open sources. Firms themselves perceive legislation and taxation as highly important factors that hamper their innovation activity.

Az exportteljesítmények és a hátterükben álló vállalati jellemzők elemzése (Export performance clusters of the Hungarian enterprises)

A tanulmány célja a Magyarországon működő exportáló vállalatok jellemzőinek feltárása volt a 2009-es vállalati versenyképességi felmérés alapján. Több tanulmány vizsgálta a vállalatok exportteljesítményét vállalati méret és tulajdonosi szerkezet szerinti bontásban, az elemzésben a szerző viszont ettől eltérő szemléletmódot alkalmazott. A vállalatok exportteljesítménye áll (exportértékesítés volumene, aránya, exportárbevétel változása, jövedelmezőség), a vállalati csoportképzés, klaszterelemzés középpontjában. Három jól elkülöníthető klasztert sikerült azonosítani: a jelentős exporthányaddal és folyamatos növekedéssel jellemezhető sikeres exportáló vállalatok csoportját, a stagnálással, s gyakran csökkenő exportértékesítéssel jellemezhető vállalatcsoportot, s végül a harmadik klasztert azok a jelenleg még alacsony export-ár bevétellel és alacsony exportaránnyal jellemezhető vállalatok képezték, melyekre a növekedés és a kiugróan magas jövedelmezőség volt a jellemző. Az elemzés egyediségét az adja, hogy a vállalati versenyképességi felmérés adatbázisa lehetővé tette a különböző exportteljesítmények hátterében álló működési jellemzők vizsgálatát, amelynek eredményeit a cikk bemutatja. Fő következtetésként megállapítható, hogy a sikeres exportáló vállalatok csoportja mindegyik jellemző szerint jobb működési jellemzőkkel rendelkezik a másik két csoporthoz viszonyítva. / === / The purpose of the paper is to reveal the main characteristics of the Hungarian export oriented firms. It is based on the Hungarian Competitiveness Research Survey 2009. 85% of enterprises were small or medium size in the sample. The aim of the analysis was to identify main factors and tendencies of the overall export performance. Several papers discussed the export activities of firms according to their size and ownership structure in Hungary. A different method was used here. The overall export performance (measured by volume, change, and share of export revenues, and firm profitability ratios) was put in the centre of cluster analysis. Three different clusters were identified. Firms in the firstcluster had significant export performance and growth rate. The second cluster was the group of stagnating firms and the third one contained those whose export performance was low but signaled growth with excellent profitability ratios. The uniqueness of the paper derived from the Competitiveness Research Survey because it provided an opportunity to analyse the connection between export performance and other management and operational characteristics of enterprises. The paper may induce futher research in exploring main enterprise level factors of export performance of the Hungarian firms.

Vállalati versenyképesség és innováció = Firm competitiveness and innovation

A tanulmány bemutatja a „Versenyben a világgal 2009” kutatás alapján a hazai vállatok legfontosabb innovációs jellemzőit, az innovációs tevékenységre ható tényezőket és a vállalati versenyképesség és innováció közötti kapcsolatot. Eredményeink szerint kevés cég vesz részt innovációs együttműködésekben, s elsősorban a nagyobbak. Az állam szerepében (szabályozás, törvények, adóztatás) látják a vállalatok az innováció legnagyobb gátját. A külföldi tulajdonú cégek nagyobb arányban vezetnek be új termékeket, szolgáltatásokat, mint hazai versenytársaik. Az állami innovációs támogatások segítették a kooperációban folyó kutatások létrejöttét, s hozzájárultak az új termékek, szolgáltatások kifejlesztéséhez. Kutatásaink szerint az innovatív cégek versenyképesebbek. _____ This paper analyses the determinants of innovation activities and the impact of innovation on competitiveness, based on Hungarian firm level data. We find that low proportion of the companies take part in R&D collaborations, mainly the large ones. The legislation, regulations and taxation policy of the Hungarian government hampers firms’ innovation activities above all others. Foreign owned subsidiaries have a higher innovation performance than the Hungarian counterparts’. Innovation subsidies stimulate companies to participate in R&D collaboration and contribute to the firms’ higher innovation performance. According to our research innovative firms are more competitive.

The impact of perceived corporate environmental performance on the behavior of capital market decision makers : analysis of food industry companies

Environmental protectionism and sustainable development has been gaining increased attention among governments, investors and consumers alike. As a result, firms are facing growing pressure from the various stakeholders to improve their environmental performance. This study is focusing on the food industry, which in recent years has been a subject of increased scrutiny due to their role in resource consumption, waste generation and unsustainable production practices. Our research is aiming to examine how the financial community evaluates the environmental stewardship of food industry companies as proxied by market reactions in response to environmental news. Are all company related environmental news items evaluated equally, and which financial and non-financial firm-specific attributes can influence market responses? Have there been changes in reactions on the stock exchange in the past two decades?

Systemic country differences in the European innovation performance - Does institutional context matter?

The so-called "High Performance Working System" (HPWS) and the lean production are representing the theoretical and methodological foundations of this paper. In this relation it is worth making distinction between various theoretical streams of the HPWS. The first theoretical stream in the literature is focusing on the diffusion of the Japanese-style management and organizational practices both in the US and in the Europe. The second theoretical strand comprises the approach of sociology of work and dealing with the learning/innovation capabilities of the new forms of work organization. Finally, the third theoretical approach is addressing on the types of knowledge and learning process and their relations with the innovation capabilities of the firm. The authors’ analysis is based on the international comparison, both in regional and in cross country comparison. For regional comparison the share of ICT clusters in Europe, USA and the rest of the world was assessed. For the purpose of the cross-country comparison in the EU, the innovation performance measured by the index Innovation Union Scoreboard (IUS) was used in both the before and after the financial crisis.