A fogyasztói lojalitás előzményei a magyar mobiltelefonos szolgáltatási piacon – A bizalom szerepe (Antecedents of the consumer loyalty in the Hungarian telecommunication market – the role of trust)

A fogyasztói lojalitás kritikus versenyelőnynek számít a szolgáltatóknak a telekommunikációs szektorban, ahol a piac növekedésének lassulásával és az erősödő piaci verseny folytán a vállalatoknak inkább a fogyasztók megtartására kell fókuszálniuk. Egyre fontosabbá vált és válik a piaci részesedés, illetve a már meglévő ügyfelek megtartása, mivel az új ügyfelek megszerzésének költsége és nehézsége is megnőtt. Az ügyfelek megtartásához ki kell vívni a hosszú távú kapcsolat fenntartását, vagyis a fogyasztók lojalitását. A korábbi marketing-irodalomban a fogyasztók elégedettségének szerepe a lojalitás kialakításában vitathatatlan, azonban felmerül a kérdés, hogy mennyire közvetlen ez a hatás. Így érdemes megvizsgálni, mint közvetítő változónak az elégedettség és lojalitás között, a fogyasztói bizalom szerepét is a fogyasztói lojalitás formálódásában. A szerző empirikus kutatásának eredményei azt támasztják alá, hogy a fogyasztói elégedettség hatása a fogyasztói lojalitásra nem feltétlenül közvetlen, hanem a fogyasztói bizalom játszik közvetítő szerepet, és a bizalom a fogyasztói lojalitás erősebb indikátorának bizonyult, mint egyedül az elégedettség. / === / The consumer loyalty is a crucial competitive advantage in the telecommunication sector, which has a decreasing growth rate and increasing market competition, so the companies should focus on the consumer retention. The market share and the retention of present consumers become more and more important, because both the cost and the difficulty of the acquisition of new consumers are increased. The previous marketing literature states that the role of satisfaction in loyalty is evident, but the effect is not necessary a direct one. Worth to examine the role of consumer trust in loyalty creation, where trust is a mediator variable between satisfaction and loyalty. The author’s empirical results suggest the direct effect of satisfaction on loyalty is not necessary direct, but indirect, where the consumer trust is the link. The effect of trust on loyalty is higher than the satisfaction alone.

A mozgókép reneszánsza: nagytotál a videográfia módszertanáról = The renaissance of the motion pictures: wide shot of the videography

A posztmodern fogyasztó hiperreális környezetébe csöppenő pozitivista kutató gyakran megtántorodik attól a forgószélszerű pörgéstől és vizuális dinamikától, amelyet a posztmodern világ ont rá. A szupersztrádán teknős módjára kullogó kutató ezért inkább visszahúzódik páncélja mögé, és előhúz valamit a szokásos módszerek közül, függetlenül attól, hogy azok relevánsak-e a probléma vizsgálatára vagy sem. A mozgóképek újjászületése a megváltozott fogyasztói látásmódhoz kapcsolható. Dziga Vertov mechanisztikus szemével egyre inkább a fogyasztók kacsintgatnak, és a curlingben látható módon csúsztatják tovább a magáról megfeledkező és kőnek látszó teknőst. A videográfia a videó és az etnográfia szavak összekapcsolásából keletkezett, vagyis etnográfiai kutatás a mozgókép segítségével. Egyre több nyugati cég arra kéri fel a kutatókat, hogy a fogyasztói magatartásról csupán videó prezentációt készítsenek, mindenféle szöveges magyarázat nélkül. A cikk nagytotálból mutatja be a Belk és Kozinets (2005, 2006) által életre keltett módszertan sajátosságait. / === / The positivist researcher in the middle of the hyperreal context seems to lurch due to the tornado-like whirl and a visual dynamism caused by the postmodern world. This researcher is just like a paddling tortoise on the superhighway draws back in the tortoiseshell and shows one of the classic research methods, no matter the type of the research problem. The rebirth of the motion pictures is linked to the altered consumer perspective. Dziga Vertov’s mechanical eye is used more and more by the consumers, and the tortoise-like researcher is considered to be a curling stone. The consumer researchers tend to ignore the lived visual and auditory aspects of the consumer culture and the appropriate research methods of this field. The aim of this article is to present the types and the main features of the videography vivified by Belk and Kozinets (2005, 2006).

A virtuális térben élő fogyasztó – A Second Life hatása a fogyasztói magatartásra (Consumer in the virtual world – Affect of the Second Life to the consumer behavior)

A virtuális szociális világok, úgy mint a Second Life, egyre nagyobb népszerűségre téve szert, hamar az üzleti érdeklődés középpontjában találták magukat. A szerző célja, hogy feltérképezze a virtuális identitás és a fogyasztói magatartás közötti kapcsolat mibenlétét a Second Life világában. Ezért először bemutatja, hogy miként működik a Second Life és milyen jellemzőkkel rendelkezik. Másodszor ismerteti, hogy az on-line identitásalkotás miként befolyásolja üzleti szempontból az individuális viselkedést. A Second Life vizsgálata során a virtuális identitás fogalmát használja föl, mely összevethető az egyén valódi életbeli identitásával. Harmadszor: rátér a kutatási részre, amely során a Second Life világában kialakított identitás jellemzőit vizsgálta. Négy virtuális identitástípust azonosított, melyeknek más és más kapcsolata van a virtuális fogyasztás jelenségével. Végezetül: kiemeli azokat az eredményeket és megállapításokat, melyeket a vállalatoknak különösképpen figyelembe kell venniük a pszichológiai nézőpont szempontjából ahhoz, hogy eredményesen szerepeljenek a virtuális világokban. ________ Given their increasing popularity, virtual worlds, such as Second Life, attracted the attention of the business media. The aim of the present article is to explore the relationship between virtual identity and consumer behaviour in Second Life. First, the author reviews Second Life functions and particular characteristics. Second, he illustrates how online identity construction affects one’s behaviour in such environments from a business perspective. Third, the author demonstrates his findings associated with identity construction in Second Life. More specifically, four different types of virtual identities can be identified, each with slightly different implications toward virtual consumption. Finally, he highlights the major points to which companies should pay particular attention in their virtual social world activities, focusing on the psychological mechanisms that influence people’s online behaviour and thinking.